Vonatkésések esetén ne csak bosszankodjon, hanem éljen a jogaival, javasolja Baranovszky György, a a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) ügyvezető elnöke. 

Sokan nem tudják, hogy a légijáratokra vonatkozó szigorú szabályozáshoz hasonló uniós rendelkezések vonatkoznak a vonattal közlekedők jogaira is. Sőt, meghatározott időn felüli késés esetén még akár átalány-kártérítésre is  járhat.

Járatkimaradás esetén pedig – ha nem használtuk fel  jegyünket egy későbbi járatra, vagy vonatpótló buszra – a vasúttársaság  kezelési költség nélkül köteles minden esetben visszatéríteni a menetjegy árát. 

Kapcsolódó

A FEOSZ úgy tudja, hogy a késéssel érintett utasok minimális hányada él csak az általány-kártérítéssel.

Ehhez azonban az is szükséges, hogy az utasok ismerjék jogaikat, és a fogyasztóvédők felhívják a MÁV figyelmét arra is, hogy a késés esetén járó kártérítésről tájékoztassák a fogyasztókat mind hangosbemondó, mind kihelyezett táblák útján.  

Az Európai Parlament és az Európai Tanács (EU) 2021/782 rendelete (2021. április 29.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő  utasok jogairól és kötelezettségeiről tartalmazza többek között járatkimaradásra és törlésre vonatkozó szabályokat, és az utasok jogait is részletesen szabályozza. Mivel uniós rendeletről van szó, szabályai kötelezően és közvetlenül alkalmazandóak az egyes tagállamokban, így Magyarországon is. 

Az uniós szabályozással összhangban a MÁV Start Zrt. honlapján található tájékoztatás is  részletezi, milyen kötelezettségek vonatkoznak a szolgáltatóra, és milyen lehetőségei vannak a fogyasztóknak. 

Mindenekelőtt – hasonlóan a légitársaságokhoz – széleskörű és szigorú tájékoztatási  kötelezettsége van a vasúttársaságnak, amely nemcsak a menetrendről, hanem az előre látható  forgalomkorlátozásokról, a vonatok késéséről, valamint a késés miatt a csatlakozás  elmulasztásáról történő tájékoztatásra is kiterjed többek között.  

Fontos azt is tudni, hogy nem minden vonatkésés esetén jár úgynevezett átalány-kártérítés, ennek ugyanis mind időbeli, mind meghatározott vonatokra vonatkozó korlátjai vannak. Így  belföldi forgalomban kizárólag a felár megfizetésével igénybe vett közvetlen vonat késése esetén jogosult az utas meghatározott mértékű átalány-visszatérítésre a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között.

Már félórás késés után is járhat kártérítés

A kártérítés mértéke a késés nagyságától függ: 30 és 119 perc késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 25 százaléka, 120 perc  vagy annál nagyobb késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 50 százaléka jár vissza. Nemzetközi utazás esetén azonban a minimális késési idő 60 perc. 

30 perc késés alatt (nemzetközi vonatnál 60 perc alatt) tehát nem jár kártérítés. Nem kérhető  kártérítés akkor sem, ha az utas nem rendelkezett menetjeggyel vagy helyjeggyel. Ha az  átalány-kártérítés számított összege pedig nem haladja meg az ezer forintot (nemzetközi utazás  esetén a 4 eurót), azt a vasúttársaság nem fizeti ki.

Azonban ha az utasnak több, egyenként ezer forintot meg nem haladó követelése van, a vasúttársaság kifizeti, amint az összegük meghaladja az ezer forintot. 

A FEOSZ szerint nem jár kártérítés akkor, ha a késést a vasúti üzemmel össze nem függő rendkívüli körülmények – például szélsőséges időjárási körülmények,  jelentős természeti katasztrófák, így például árvíz, vagy súlyos népegészségügyi  válsághelyzetek – idéztek elő, amelyeket a vállalkozó vasúti társaság az adott körülmények  között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem  háríthatta el. Nem minősül azonban elháríthatatlan körülménynek a vasúti dolgozók sztrájkja,  ilyenkor tehát nem mentesül a vállalkozás a kártérítés fizetése alól.  

Vonatkésés esetén az utas kérésére az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát. Az átalány-kártérítésre vonatkozó igényt az utas a vasúti társaság bármely szervezeti egységénél bejelentheti, a vasúti társaság  szervezeti egységei az igényt az elbírálására jogosult szervezeti egységhez továbbítják. 

Adódik továbbá a kérdés, hogyan lehet az átalány-kártérítést konkrétan igényelni. Fontos, hogy e tekintetben különbséget kell tenni a között, hogy pénztárban vagy jegyautomatából  vettük a jegyünket, és a között, ha elektronikus úton vásároltuk.

Az állomás pénztárában az  utazás napjától számított 14 napon belül teljesítik a kifizetéseket, ezt követően az átalány kártérítési igényt a MÁV Ügyfélszolgálathoz kell benyújtani.

Elektronikus jegyvásárlás esetén – tehát ha a MÁV honlapján, vagy applikáción át rendelte a jegyet – a kártérítés kifizetése csak központilag lehetséges. Magát az igényt benyújthatja ettől függetlenül az állomás pénztárában is igénybejelentő lap kitöltésével, ugyanakkor elektronikus úton is kezdeményezheti a kifizetést az [email protected] e-mail címen  vagy a www.mavcsoport.hu honlapon található online felületen.

Elektronikus igény esetén a  vonatjegyet is csatolni kell, megadva a vásárló nevét, a vásárlás idejét, és ha késési igazolást  is kértünk az állomáson, akkor azt is.  

Ha bérlete van, akkor az átalány-kártérítés alapja az ugyanazon viszonylatra érvényes teljesárú egy útra szóló menetjegy ára, tanuló bérlet esetén az ugyanazon viszonylatra érvényes 90 százalékos mérséklésű egy útra érvényes menetjegy ára. Belföldi forgalomban a területi  érvényességű bérlettel (Országbérlet és Vármegyebérlet) történő utazás esetén az átalány-kártérítés alapja a bérlet árának a bérlet érvényességi időszakában az egy napra eső rész fele.

Ezekben az esetekben a bejelentés ugyanúgy történik, mint egy jegy vásárlása esetén. Természetesen a járat kimaradása esetén az utas lemondhat az utazásról, és amennyiben a jeggyel nem vesz igénybe másik, akár későbbi járatot, akár vonatpótló buszt, a vasúttársaság kezelési költség nélkül köteles visszatéríteni menetjegy árát, és ezen kötelezettsége alól például az árvízi helyzet sem mentesíti.