Elfogadta az Országgyűlés azt az agrárminiszter által benyújtott törvényjavaslatot, amely egyes agrártárgyú törvények technikai jellegű módosítása mellett - váratlan módon - a természetvédelem sarkalatos törvényekbe foglalt jogköreit is szűkíti. A kifejezetten természetvédelmi célból állami tulajdonba vett erdőterületek eddig kötelező módon a nemzeti park igazgatóságokhoz kerültek, hogy ott gazdasági érdekektől mentesen érvényesülhessenek a természet megőrzésének szempontjai - mostanáig.

A költségvetés minden évben meghatározott összeget biztosít a nemzeti park igazgatóságok számára, hogy védett és védelemre szánt területeket vásároljanak. Eddig ez a gyakorlatban úgy történt, hogy az így megvásárolt területek az állam tulajdonába kerültek, és az adás-vételt bonyolító nemzeti parkok a területek vagyonkezelőivé váltak - írja a WWF Magyarország természetvédelmi civilszervezet közleményében.

Kapcsolódó

A nemzeti parkok helyett erdőgazdaságokhoz kerülhetnek védett területek

"A törvénymódosítás következtében megtörténhet, hogy nemzeti parki kezdeményezésre, nemzeti parkok számára elkülönített forrásból, természetvédelmi indokkal állami tulajdonba kerül egy földterület, amit ezután azonban nem a nemzeti park igazgatóság kap meg vagyonkezelésbe, hanem egy profitorientált állami erdőgazdaság. Ez olyan, mintha megvásárolnánk egy házat, amit a szomszédunk kezd el használni" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A civil szervezet aggasztónak tartja, hogy újabb területek kerülhetnek az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésébe. A védett területeken zajló faanyagtermelés és az erdős tájakat mindenhol felszabdaló vágásterületek nemcsak az élővilág állapotát rontják, a természetjáró emberek érdekeit is sértik.

Vannak konfliktusok a nemzeti parkok és az erdőgazdaságok között

A védett állami erdők mintegy 90 százaléka áll jelenleg az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében, de jogszabály szerint a természetvédelmi kezelés ezeken a területeken is a nemzeti park igazgatóságok felelőssége, ami miatt rendszeresek a konfliktusok a két szervezetrendszer között. Hazánkban tizenhárom, közösségi jelentőségű természetes erdőtípus - különféle bükkösök, tölgyesek, ártéri erdők - található, melyből a legutolsó, 2019-es országjelentés szerint hét rossz, öt pedig kedvezőtlen állapotban van. Az idős erdők mennyisége nagyon lecsökkent, és olyan kirívóan természetromboló fahasználat is jogszerűen megtörténhet védett területen, mint a Bükki Nemzeti Park közepén, a Tar-kő mellett néhány éve kivágott 180 éves erdő esete - hívják fel a figyelmet a természetvédők.

A hazai erdők természetességi állapota sokkal rosszabb a lehetségesnél, és ennek okai visszavezethetők a hagyományos erdőgazdálkodás módszereihez. Abszurd, hogy még az olyan fokozottan védett területeken is lehet fát vágni, ahová a kirándulóknak sem szabad bemenni. Alig van ma Magyarországon olyan háborítatlan vadon, ahol nem folyik gazdasági tevékenység

 - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, aki az Agrárminisztérium Natura 2000 területekről szóló országjelentésére is hivatkozva a nagyarányú fakitermelést, a tarvágásokat, a holt- és odúkat tartalmazó fák eltávolítását, a természetes erdők átalakítását tartja a legfontosabb erdőgazdálkodáshoz köthető veszélyeztető tényezőnek erdeinkben.

Áder Jánostól kérik, ne írja alá a törvénymódosítást

A WWF Magyarország álláspontja szerint az új törvény nem csak szakmai szempontokból aggályos. Az elfogadott szöveg a szervezet szerint két ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért a köztársasági elnökhöz fordultak annak érdekében, hogy ne írja alá a törvényt. (Az Áder Jánoshoz írt levelük itt olvasható.)

"Azért fordultunk a köztársasági elnökhöz, mert úgy gondoljuk, hogy egy ilyen természetvédelmi visszalépésnek a klíma- és biodiverzitás válság közepén nincs helye a magyar jogrendszerben. Az erdők állapotának romlása mindannyiunk életminőségét veszélyezteti" - közölte a WWF Magyarország igazgatója.