A parlament előtt lévő 2018-as zárszámadási törvény értelmében tavaly is konzervatívan tervezett a kormány, bevételi oldalon lényegében minden adónemnél az előirányzottnál jobban alakultak a bevételek.

Ez igaz a jelentős bevételt hozó adónemre, csakúgy mint a számszerűen kisebb bevételt jelentő tételeknél, legyen szó lakossági vagy vállalati adóalanyokról.

A legjelentősebb adónemek esetében a zárszámadási törvénytervezet alapján:

  • A 2018-as költségvetés 2096,2 milliárd forint személyi jövedelemadó bevételt irányzott elő, ténylegesen 2177,4 milliárd folyt be. A teljesítés az előirányzathoz képest 81,2 milliárd forint, vagy 3,9 százalékos túlteljesülést mutat.
  • A költségvetésnek nettó 3928,7 milliárd forint pénzforgalmi áfa bevétele keletkezett, amely az előirányzott 3838,6 milliárd forintot 90 milliárddal, 2,3 százalékkal haladta meg. A nettó áfa egyenleg 6933,4 milliárd forint bruttó befizetés, amelyből 422,2 milliárd forintot tett ki az import és a dohánytermékek számlákra teljesített befizetés és a 3004,7 milliárd forintot kitevő kiutalások eredőjeként adódott.
  • Jövedéki adó címén 1111,9 milliárd forint pénzforgalmi bevétele származott a költségvetésnek, mely az éves előirányzatot 1099,3 milliárd forintot 12,6 milliárd forinttal haladta meg. A bevételek legnagyobb hányadát - több mint 60 százalékát - továbbra is az üzemanyagok utáni befizetések tették ki, ezen túlmenően a bevételek közel 30,9 százaléka a dohánytermékek után, 9 százaléka pedig a szeszesitalok és egyéb termékek után folyt be.
  • Kisadózók tételes adója (KATA) címén a 2018-as költségvetési előirányzata 113 milliárd forint volt. A kisvállalati adóból (KIVA) származó bevétel 41,7 milliárd forint volt, ez az előirányzatot 14,5 milliárd forinttal, 53,1 százalékkal haladta meg.
  • Érdekesség az olyan kisebb tétel, mint a háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj, amiből 2018-ban a központi költségvetésnek 24,4 millió forint bevétele származott. Ugyan már feledésbe merültek a különadók, az áthúzódások miatt még így is volt ebből 0,7 milliárd forint bevétele a költségvetésnek 2018-ban.

Nincs megállás

A részletes-vita fázisban lévő zárszámadási törvénytervezetben, ahogy általában a kormányzati kommunikációban, a túlteljesítés oka a jó gazdasági teljesítmény, ezen belül is a magas foglalkoztatottság és a dinamikus bérnövekedés.

Ezek a tényezők idén is fennállnak, a kormányzat a korábbi előrejelzésén javítva 4,5 százalék körüli növekedést vár, ennél egyes elemzők még élénkebb bővülést is elképzelhetőnek tartanak.

Nagyságrendileg az idei évre is hasonló bevételi tételekkel tervezték a költségvetést. A dokumentum áfából 2 835 milliárdot, jövedéki adóból 1 140 milliárdot, személyi jövedelemadóból 2 361 milliárdot tervez idén beszedni. A tavalyi megvalósíthatóságból és a hasonlóan kedvező makrogazdasági környezetből a tervezett legfontosabb bevételi összegek várhatóan teljesülnek az idén, illetve aligha lenne meglepetés, ha túlteljesülne az előirányzat.

Az eddigi hiánypálya már őszre megerősíteni látszik mindezt. Szeptemberben 207,2 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ezzel 303,6 milliárd forintra csökkent az idei hiány a harmadik negyedév végére, ami az egész évre tervezett deficit mindössze 30,4 százaléka.

Ez annyit tesz, hogy év végére még rengeteg pénz lesz az államkasszában, ami bőven hagy mozgásteret a kormánynak, attól függően, hogy mit részesítenek előnyben.

Lehetséges megfejtések:

  • Adósságcsökkentés - idén is folytatódik az államadósság trendszerű csökkentése, azon belül is a devizahányad visszafogása, ami immár csak 15 százalék körüli. Felmerül közgazdászok között, hogy a többletforrásokat a még nagyobb tempójú adósságcsökkentésre kellene fordítania a kormányzatnak.
  • Bérfejlesztés - a versenyszférát jelenleg nem kell féltetni, a szabályozott minimumszinteken felül kell fizetniük az egyre értékesebb a munkavállalókat. Az állami szektor, a közszolgáltatások terén viszont nagy a leszakadás, ott fontos lenne már rövidtávon stabilizálni a helyzetet, hogy ne kerüljön nagyobb veszélybe az ellátásbiztonság. Nagy az eltérés: a Központi Statisztikai Hivatal szerint a költségvetésből fizetetteknek éves összevetésben 5,2 százalékkal nőttek a keresetei az idei januártól júliusig tartó időszakban. A vállalkozásoknál dolgozók esetében ez az ütem 11,3 százalék volt.
  • Osztás - úgy állnak a számok, hogy év végi prémiumok, pótlékok, beruházásokhoz többletfinanszírozás is nyújtható anélkül, hogy veszélyeztetve lenne a hiánycél. Ez ellen szól, hogy most egy időre letudtuk a választásokat, ilyenkor a kormányok se szoktak annyira bőkezűek lenni.
  • Semmi - a gazdasági kormányzat a nyári optimizmusát követően most azt kommunikálja, hogy a vártnál komolyabb lesz a nemzetközi lassulás, aminek begyűrűző hatásainak ellensúlyozására jól jöhet a megemelt biztonsági tartalék.

A témában kérdéseinket eljuttattuk a Pénzügyminisztériumhoz.

A számvevőszék szerint minden rendben

Az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrzése megállapította, hogy a 2018-as központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt, a hiány és az államadósság a törvényi követelményekkel összhangban alakult.

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya mind összegében, mind pedig GDP-arányosan jelentős csökkenést mutatott az előző évhez képest. A hiány 2018-ban az előző évinél mintegy 21 százalékkal kevesebb, 1 451,6 milliárd forint volt, ami a GDP 3,4 százalékát tette ki, szemben a 2017-es 4,7 százalékkal.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya az előző évihez képest csökkenő, 2,3 százalékos mértékű volt. A stabilitási törvény szerinti adósságcsökkentési követelmény teljesült, mivel az államadósság GDP arányosan az előző évi 71,9 százalékról 2018. végére 69 százalékra mérséklődött. A hiány- és adósságmutatók kedvező alakulásában fontos szerepe volt a GDP jelentős mértékű bővülésének. - közölte az ÁSZ.