Budapest ad otthont a vezető globális privátpiaci befektetők konferenciájának májusban. Az, hogy a Zero One Hundred Emerging Europe nevű nagyszabású rendezvényét a magyar fővárosban rendezik meg, azért is páratlan lehetőség Budapestnek, tágabb értelemben pedig Magyarországnak, mert ezáltal mind inkább felkerülhetünk a globális üzleti térképre. A hazai startup ökoszisztéma, a helyi innovációs szektor most értékes nemzetközi kapcsolatokat építve jóval aktívabban bekapcsolódhat az európai startup/kockázati szektor vérkeringésébe – derült ki az esemény hivatalos megnyitóján, amelyet május 14-16. között tartanak a Magyar Zene Házában.

Az eseménynek, – amelyen többek között magántőke-és kockázatitőke-befektetők, valamint hazánk startup világának meghatározó képviselői vesznek részt –, kiemelt célja, hogy megerősítse Magyarország innovációs központként betöltött szerepét a régióban. „A Zero One Hundred Conferences küldetése, hogy értékes kapcsolatokat hozzon létre és segítse a hatékony tudástranszfert a privátpiaci befektetések terén. Eseményeink azáltal, hogy helyi és nemzetközi befektetőket hoznak össze, kulcsszerepet játszanak a befektetési ökoszisztémák fejlesztésében” – mondta el a szerdai sajtótájékoztatón Pavol Fuchs, a Zero One Hundred Conferences CEO-ja.

Kapcsolódó

Közép- és Kelet-Európa mint üzleti régió globális piaci jelentőségét többek közt az adja:

  • hogy lakossága meghaladja a 155 milliót, együttes GDP-je pedig a 2,4 billió eurót;
  • a bővülő helyi piacoknak és a növekvő jólétnek köszönhetően országai Európa legdinamikusabban növekvő gazdaságai közé tartoznak;
  • 2023-ban a régió összes fundraising-je (vagyis magának a befektetési alap felállításának a folyamata, gyakorlatilag a tőke, a pénz összegyűjtése) 818 millió eurót tett ki, ami a teljes európai fundraising mindössze 0,6 százaléka;
  • a befektetési tevékenység ugyanebben az évben elérte itt az 1,71 milliárd eurót, ami a kontinens összes magántőke-befektetésének mindössze 1,7 százaléka;
  • a közép-kelet-európai régióban az exitek összértéke 2023-ban 935 millió euró, ami az európai exitek 3,1 százalékát teszi ki – (az exit az, amikor a startupot részben vagy teljes egészében eladták más szereplőknek, hiszen a befektetők elsődleges célja, hogy végül megvegyék a startupot, amibe a tőkebefektetéssel a kezdetekben beszálltak, így hasznot realizálva);

* az adatok Pavol Fuchs előadásából származnak, aki mindezeket annak illusztrációjaként osztotta meg, hogy milyen elképesztő mértékű kiaknázatlan potenciál, lehetőség van még a Közép-Kelet-Európai térségben a magán-és a kockázati-tőkebefektetések univerzumában.

„Magyarország közel 10 milliós népességével viszonylag nagy országnak számít Közép-Kelet-Európában, és az egyik legtöbb startupnak ad otthont. Budapest 1,7 millió lakosával a régió kiemelkedő városa, kedvező üzleti klímával és magas életminőséggel az ambiciózus startup-vállalkozók számára. Erősítenünk kell a kapcsolatrendszerünket és széleskörűbb üzleti ismeretekre kell szert tennünk – mondta el a sajtótájékoztató keretében tartott panelbeszélgetésen Hradszki László, a Nemzeti Tőkeholding Csoporthoz tartozó Hiventures vezérigazgatója, aki szakmai célként szintén kiemelte hazánk globális befektetési szerepének megerősítését.

Tánczos Péter, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke, az Euroventures Capital ügyvezető partnere arról beszélt: hiány van a megbízható eredményeket felmutatni tudó nemzetközi intézményi befektetőkből, akik kellően átlátják a magyar fővárosból megvalósuló, Közép- és Kelet-Európába történő befektetések által kínált lehetőségeket. A szakértő szerint a Zero One Hundred konferencia ezért is lesz nálunk hiánypótló, mert a szektor kulcsszereplői itt egymásra találhatnak a portfólió cégektől kezdve a szakmai szolgáltatókon át a kormányzati képviselőkig.

„A kockázati tőkebefektetés terén szerzett több mint 30 éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy a legnagyobb kihívás– és egy sikeres startup-vállalkozás alapvető eleme – a vezetői tehetség. Magyarország jelentős múltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik a komplex technológiai kihívások megoldásában, korlátozott erőforrások és gyorsan változó környezeti feltételek mellett is. Mindez nemzetközi növekedési ambíciókkal és erős értékesítési szaktudással ötvözve vállalataink sikereinek egyértelmű biztosítékául szolgál” – tette hozzá Tánczos Péter.

Ki finanszírozza ma a magyar startupokat? 

Mi az Economxon legutóbb néhány hónappal ezelőtt, október végén foglalkoztunk részletesebben azzal, hogy mi újság a hazai startupok háza táján. Akkor mi is arról írtunk, hogy a magyar piacon valóban bőven lenne még tere a lendületes fejlődésnek, mert európai összehasonlításban mindössze a 32. helyet foglaljuk el a rangsorban a szerint, hogy mennyire számítunk erős kockázati tőkepiacnak. Az öreg kontinensen egyébként Észtország az egyértelmű befutó, ha azt vizsgáljuk, hogy az ország lakosságát nézve hány dollárnyi kockázati tőkefinanszírozás jut egy emberre.

Ez a költés Magyarországon mindössze 7 euró, vagyis közel 2800 forint/fő, míg a listavezető észteknél a 300 ezer forint/főt is meghaladja.

Azután, hogy a startupok világában 2021 és 2022 környékén kitört az „aranyláz”, vagyis a globális piacon tetőfokára hágott a befektetési hangulat, és a kockázati tőkebefektetők szó szerint öntötték a pénzt ezekbe a típusú innovatív, induló vállalkozásokba. Például 2021-ben éves szinten csak Európában 120 milliárd dollár körüli befektetés vándorolt a startup szférába. Majd a gigaüzletek korszakát a szükségszerű enyhülés, a normalizálódás időszaka követte, és most jön a stabilitási fázis – értékelte cikkünk megjelenésekor a piacot az ismert angyalbefektető, Balogh Petya. 

A startup inkubációs STRT Holding vezetője arról is beszélt: 2023-ban a stabilitás, és a 2020 előtti szintekre visszatérés jegyében már kevésbé repkedtek az egy-egy kezdő cégre eső 100 millió dolláros startup invesztálások. Ugyanakkor az európai befektetők tavaly még így is több mint 60 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek ki mindenekelőtt a mesterséges intelligencia lehetőségeit kiaknázó startupokba. Ezen túl az energia- és a járműipar, valamint a fenntarthatósági kérdések megoldása izgatja jelenleg is a startupperek, továbbá a top európai startup-befektetők fantáziáját. Tehát nincs mit szépíteni: kevés a hazai innovációs költés, akárcsak a hazai felvásárlás.

Zero One Hundred Conferences

A Zero One Hundred Conferences vezető platform a magántőke- és kockázatitőke-befektetők számára, rendezvényein exkluzív kapcsolatépítési lehetőségeket kínálva Európában és globálisan egyaránt. A vállalat az elmúlt kilenc évben több mint 50 szakmai konferenciával kínált lehetőséget több mint 1 500 előadóval, 8 000 befektetővel és 14 000 látogatóval. Ezek az események olyan főbb városokban kerültek megrendezésre, mint Amszterdam, Berlin, Luxemburg, Dublin, Koppenhága, Milánó, Róma, Bécs, Tallin, Limassol, Prága, Pozsony és most Budapest.

„Az Nemzeti Innovációs Ügynökség szerepe az olyan kezdeményezések támogatása, amelyek találkozási és együttműködési lehetőséget teremtenek a az ágazat képviselői számára, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A Zero One Hundred Conferences kezdeményezése kiváló alkalmat kínál a magyar startupok és befektetők nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésére, növelve ezáltal a magyar innovációs ökoszisztéma nemzetközi láthatóságát is” – mondta el Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára és a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója a konferencia megnyitóján.A Zero One Hundred Emerging Europe konferenciáról ITT talál részleteket.