Sokan úgy gondolják, hogy a zöld átállás egyszerűen csak úgy jön magától. Igaz, hogy először minden fejben dől el, de ez bizony pénzbe is kerül, ha stílszerűek akarunk lenni, befektetés a jövőnkbe. Ez alól az acélipar sem kivétel – írja a duol.hu.
Okkal merülhet fel a kérdés egy vállalkozás tulajdonosában, hogy a cége megtermelt eredményét környezetvédelmi büntetésre vagy technológiája fejlesztésre fordítsa-e. Az előbbi kötelezettség, míg az utóbbi választható, amivel kiküszöbölhető az előbbi. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése viszont nem csak zöld hóbort, hanem üzleti kényszer is.
A vállalatoknak kibocsátásuk után súlyos díjakat kell fizetniük az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerben, az EU-s Emissions Trading Systemben. A július 17-én megjelent, a szén- dioxid kvótával kapcsolatos Kormányrendelet célja az ország legnagyobb szén-dioxid kibocsátóinak jelentős mértékű megadóztatása, amely több tucat, köztük számos külföldi tulajdonban lévő érintettnek jelent további adófizetési kötelezettséget.
A szén-dioxid kvótáról
Az ETS hatókörébe tartozó, jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények éves szinten meghatározott mennyiségű kvótával (másnéven kibocsátás-egységgel) rendelkeznek, amely adott mennyiségű CO2 kibocsátásra jogosítja fel őket „ingyenesen”. Az ingyenesen rendelkezésre álló kvótán felüli CO2 kibocsátásért kell fizetni az ETS rendszer alá tartozó vállalatoknak.
Magyarországon az érintetteknek a teljes kibocsátásuk után adófizetési kötelezettségük keletkezik. a legjelentősebb karbonkvótával és kibocsátással rendelkező hazai piaci szereplőket érinti az új szén-dioxid kvóta adó, amelynek mértéke 40 euró minden kibocsátott tonna szén-dioxid után. Vagyis többek között a műtrágya, a cement, az olajfinomító, az acél-, az üveg-, a vegyipari, fémipari ágazatok egyes szereplőire vonatkozik.
Az értékesítésre bocsátott acélipari vállalat, a Dunaferr tendergyőztese a Liberty Steel lett, amely Közép-Európában több országban (Lengyelország, Csehország, Románia) rendelkezik gyárral, és elkötelezett a Greensteel, az ún. zöld acél iparágban is.