A klímaváltozás és az agrárpolitika elvárásai és a szigorúbb fogyasztói elvárások felé tolják az agráriumot. Ennek ellenére csak minden tizedik cégnek van erre irányuló stratégiája, ráadásul eseti jelleggel is mindössze az agrárvállalkozások 40 százaléka foglalkozik a fenntarthatósággal – derül ki a K&H friss fenntarthatósági indexéből.
Most már nem választás, hanem kötelező feladat a fenntarthatósági cselekvés. A szabályozói oldal mellett ugyanis egyre gyakoribb fogyasztói elvárás is mutatkozik, valamint a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsává is vált. A pénzintézet sajtótájékoztatóján bemutatták a K&H agrár CO2 kalkulátorát, amelyet az Agrárközgazdasági Intézettel (AKI) együttműködve hoztak létre.
„Nemcsak a K&H ügyfelei számára lesz elérhető a kalkulátor, mindenki ingyenes számolhat vele” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Felmérésükből kiderült, hogy az agrárszektor jól tájékozott az Európai Unió (EU) karbonkibocsátási elvárásaival kapcsolatban: 90 százalékuk hallott már a célkitűzésekről, 72 százalékuk pedig tisztában is van azok tartalmával. Saját kárbonlábnyomát azonban túlnyomó többségük nem számszerűsíti, ez is indokolta a kalkulátor létrehozását – húzta alá Suba Levente.
Így működik az új rendszer
A vállalkozásoknak néhány személyes adat kitöltés után meg kell adnia, hogy milyen növényeket termeszt, majd az általános energiafelhasználással kapcsolatban kér adatokat a kalkulátor. Ezt követően minden növényre vonatkozóan meg kell válaszolni a vetésterülettel, terméshozammal, trágyahasználattal kapcsolatos kérdéseket. Az üzem kibocsátásának pontos értékét megtekintheti az eredményekben, amely forrás-, illetve gázok szerinti megoszlásban is elérhető lesz.
„Az adatok számszerűsítése abban is segíthet, hogy a cég termékei megfeleljenek a kor és a vevők igényeinek, illetve az ESG jelentésekhez szükséges saját és beszállítói adatszolgáltatási kötelezettségnek” – erről már Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője beszélt.
Klímacélok a pénzügyi szektorban
Aki komolyan veszi a fenntarthatósági törekvéseket, az költségeket tud csökkenteni, ezzel pedig hatékonyságát és gazdasági profitját is növelni tudja.
Magyarországnak is az a célja, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentsük a károsanyag-kibocsátásunkat, ezt a számot egyébként hamarosan 50 százalékra emelik. Ez a csökkenés elérhető távolságban van, ugyanis az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összesítése szerint hazánk CO2 kibocsátása 2021-ről 2022-re 7 százalékkal mérséklődött, 1990-hez képest pedig közel 40 százalékos csökkenést ért el hazánk. Az irány jó, de vannak még hiányosságok.
A K&H piaci részesedése igen nagy a területen, az agrárszektorban 26 százalék, az agrár- és élelmiszeriparban pedig 21 százalék. Pont ezért tartják kiemelt szektornak a klímavédelmi célok elérésében az agráriumot. Ezért is igazítják teljes működésüket a Párizsi Egyezményhez, de ez mit is jelent egy bank esetében?
„Minden hitel, amit megfinanszírozunk, és minden banki befektetésért közvetlenül felelősnek érezzük magunkat” – mondta a K&H fenntarthatósági vezetője.
Egyrészt a hitelezési portfóliójukat úgy alakítják át, hogy az tükrözze és finanszírozza az alacsony széndioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságot. Céljuk, hogy 2030-ra az agrárüzletág üvegházhatású gázkibocsátását 21 százalékkal csökkentsék.
- Ez a személygépjárművek lízingfinanszírozásakor azt jelenti, hogy meghatározzák az egy kilométerre jutó károsanyag-kibocsátást, amit még finanszírozni fognak. A portfólió kibocsátását ugyanis 41 százalékkal tervezik csökkenteni, ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy több kisfogyasztású, plug-in hibrid, illetve teljesen elektromos kocsit fognak finanszírozni.
- Ingatlanoknál is az energiahatékonyságot lehet figyelembe venni. Itthon egy száz négyzetméteres lakossági ingatlan például körülbelül 5 tonna károsanyagot bocsát ki évente a gáz-, illetve áramfogyasztás által, a modernebb és energiahatékonyabb lakások esetén ez átlagosan csak 1,5-2 tonna.
Kiemelték: az átállás a saját portfólió irányítása és az adatgyűjtés mellett zöld termékek népszerűsítésével, magasabb kockázatkezeléssel is lehetséges. Ezekhez ugyanakkor minden esetben szükség van az ügyfelek együttműködésére is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntarthatósági jelentése is megkülönbözteti egyébként a zöld ügyfeleket és a zöld ügyleteket.
Az agrárium jelentős üveggázhatás kibocsátó – hívták fel a figyelmet a K&H szakértői a sajtótájékoztatón. Goda Pál, az Agrárközgazdaság Intézet ügyvezető igazgatója ugyanakkor emlékeztetett: a mezőgazdasági és élelmiszeriparban az élelmiszerek ágazata mindössze a teljes bruttó károsanyag-kibocsátás 27 százalékát tette ki – ennek több mint felét a mezőgazdasági termelés tette ki, de az ellátási lánc is 35 százalékáért felelős.
A kalkulátor magas szintű becslés alapján határozza meg a CO2 kibocsátási értéket, mert nehéz összegyűjteni az ilyen jellegű adatokat. Csak közvetlen adatokat használnak a számításhoz, hiszen a közvetett tényezők összegyűjtése a késztermék értékesítőjénél, például a kiskereskedőknél a hosszú ellátási lánc miatt szinte lehetetlen lenne megvalósítani, vagy teljesen más módszerekkel kellene dolgozni.
Pesszimista agrárszektor
Az agrár kkv-k egyéves várakozásai 2021 második negyedéve óta folyamatosan csökken. Az idei év harmadik negyedévében ráadásul már -10 százalékos értékre esett vissza a bizalmi index. Negatív értékre utoljára 2015-ben volt példa.
Az idei évet ráadásul egyébként is nehezíti az Európa-rekorder infláció, a magas kamatszintek, a fogyasztói szokások átalakulása, az időjárási viszonyok és azokon keresztól a takarmányárak csökkenése, valamint az energiaárak és az euró-forint árfolyam volatilitása. Utóbbi hosszútávon nagyon megnehezíti a tervezhetőséget, az energiaárakban az utóbbi időszakban mindössze néhány nap leforgása alatt 20-30 százalékos mozgást láthatunk, de az árfolyamban is 30-40 forintos eltérések mutatkoznak rendszeresen.
A kisebb agrárcégek szemében a fenntarthatóság jelenleg kihívás és veszély, többek között a bankoknak ezért az a feladata, hogy lehetőséggé alakítsák mindezt a vállalkozók szemléletében.
Goda Pál szerint nagyon sok minden rárakódik a szektor szereplőire, ráadásul ezek nagy részét kényszerként élik meg a vállalkozók.
Fenntarthatósági jelentést jelenleg a jegybanknak és a pénzintézeteknek kell készíteni, amelyben be kell számolniuk a klímacéljaikról és azok előrehaladásáról, további tervekről. Ezt később a nagyvállalatoknak, és a kkv-knak is el kell majd készíteniük – ez is plusz teher lesz, de sokat segíthet a vállalati célok kijelölésében.
Fel kell használni a számokat
Nem elég kalkulálni a károsanyag-kibocsátással, azt is pontosan meg kell tervezni, hogy azok csökkentését hogyan tudja elérni a vállalat a lehető legköltséghatékonyabban.
A nyugat már 5-10 évvel ezelőtt megkezdte az átállást és a CO2-kibocsátás visszaszorítását, ezért ők előbb képesek lesznek kevesebb károsanyag-kibocsátással előállított termékeket a polcokra juttatni, ami óriási versenyelőnyt jelent nekik a nemzetközi, vagy akár az uniós piacon.