– A Magyar Nemzeti Bank 2021. július elején közzétette zöld eszköztár stratégiáját. Mit jelent a zöld nyitás a monetáris politika vitele szempontjából? Mennyiben változnak a jegybanki eszközök?

– A következő évek, évtizedek egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás lesz. Erre mind egyéni, mind közösségi szinten reagálnunk kell. Mivel a zöld átállás jelentős beruházási igénnyel jár majd, a pénzügyi rendszernek is fel kell rá készülnie. A pénzügyi rendszer érintettségéből pedig adódik, hogy a jegybankoknak is van itt feladata. Környezeti fenntarthatóság nélkül nincs árstabilitás, pénzügyi stabilitás és fenntartható felzárkózás sem – azaz a jegybankok minden fontos mandátumából az adódik, hogy lépniük kell. A pénzügyi rendszer zöld fordulata nélkül nem állhat fenntartható pályára a magyar gazdaság.

Kapcsolódó

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már eddig is számos intézkedést hozott a hazai zöld pénzügyi kultúra megteremtésének és gazdagításának érdekében. Kiemelten ilyennek tekinthető a 2019-ben elfogadott Zöld program, amely a fenntarthatósági szempontokat a jegybank felügyeleti stratégiájába illesztette be, illetve az azóta elfogadott zöld mikro- és makroprudenciális intézkedések. Az idei év abból a szempontból hozott áttörést, hogy az MNB Monetáris Tanácsa július elején úgy döntött, hogy a monetáris politika vitelébe is beépíti a zöld szempontokat, és elfogadta a zöld eszköztár-stratégiát. Az általános okok mellett ezt támogatta az is, hogy az Országgyűlés 2021. május 28-i döntése értelmében módosult a jegybanktörvény. A jogszabály immár tételesen előírja, hogy az MNB az elsődleges célja – az árstabilitás elérése és fenntartása – veszélyeztetése nélkül, a pénzügyi stabilitás és a kormány gazdaságpolitikája mellett támogatja a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politikát is. Ezzel tehát saját meggyőződésünkön túl törvényi kötelezettségünkké is vált, hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk természeti értékeink megőrzéséhez.

A jegybanktörvény többi passzusa tehát továbbra is érvényben van, azaz a zöld szempontok figyelembevétele csak az MNB elsődleges célja, vagyis az árstabilitás veszélyeztetése nélkül lehetséges. Minden eszközünk esetében megvizsgáljuk, hogy miképp lehet úgy integrálni a zöld célokat, hogy az eredeti árstabilitás, pénzügyi stabilitási cél ne sérüljön – az eddigi tapasztalatok is alátámasztják, hogy ez lehetséges.

– Mennyiben jellemzi a zöld nyitás az egyéb jegybankokat? Vannak-e követhető nemzetközi példák?

– Az MNB a zöld stratégia elfogadásával nagy lépést tett. A jegybankok közül eddig kevesen jutottak el a cselekvésig, de az előkészítő munka szinten minden fontos pénzügyi központban elkezdődött már. A jegybanki világ nagy többsége rádöbbent, hogy zöld pénzügyek nélkül nincs fenntartható gazdaság, a pénzügyi rendszer zöldítését pedig a jegybankoknak kell elősegíteniük, felgyorsítaniuk.

Kép: Napi.hu, Németh Dániel

A környezeti fenntarthatóság az elmúlt időszakban fokozatosan került a központi bankok fókuszába, ma pedig már elmondható, hogy a világ vezető jegybankjai is kiemelten foglalkoznak a kérdéssel. Elég csak a Bank of England, vagy az Európai Központi Bank példáit említeni, amelyek esetében láthatjuk, hogy zöld gondolkodás már a stratégiai döntéshozás szerves elemévé vált. Az MNB kezdeményezései ugyanakkor nemzetközi szinten is újszerűnek, unikálisnak tekinthetők. Egyrészt a jegybanki mandátumban immár expliciten is megjelenik feladatként, másrészt az NHP Zöld Otthon Program bejelentésével, valamit a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program elindulásával határozott gyakorlati lépések is születettek. Ezek kialakítása során természetesen szorosan nyomon követjük az aktuális fejleményeket, illetve igyekszünk azonosítani a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a júliusi zöld csomaggal az MNB nemzetközi szinten is a zöld jegybanki megújulás egyik élharcosa lett.

– Miképp illeszkedik a zöld eszköztár stratégia az MNB egyéb programjaihoz, céljaihoz?

– Ahogy korábban már szóba került az MNB szemléletmódjában eddig is hangsúlyosan jelen volt a zöld működés. A jegybank Zöld Programja 2019-ben indult el, amelynek célja, hogy mind a jegybank saját tevékenysége, mind a hazai pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működése a prudenciális elvárások maximális teljesítése mellett minél nagyobb mértékben járuljon hozzá az ökológiai kockázatok felméréséhez, megelőzéséhez és kezeléséhez, valamint Magyarország klímapolitikai céljainak teljesítéséhez. Ugyanebben az évben indult meg az MNB dedikált zöldkötvény portfóliójának kiépítése is, ezzel világszinten is az első jegybankok között mutatta meg az MNB a zöld célok iránti elkötelezettségét a tartalékkezelésben is. Az MNB 2020-ban vezette be a Zöld Tőkekövetelmény-Kedvezmény Programját, amellyel a hazai ingatlanállomány energiahatékonyságának javítását támogatja, illetve 2021 nyarától a jelzáloglevél-szabályozásban is megjelent a zöld szál. 2021-ben megjelent az MNB első Zöld pénzügyi jelentése is, illetve elfogadásra kerültek a pénzügyi rendszer szereplői felé megfogalmazott zöld ajánlások, amelyek iránymutatást adnak és elvárásokat fogalmaznak meg a hitelintézetekkel szemben, ezzel megalapozva a jövőbeli hatékony klímatudatos működésüket. A monetáris politikai eszköztár zöld megújítása így egy már bevett zöld jegybanki működésre tudott „rácsatlakozni”.

Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója

Kolozsi Pál Péter pénzügyi közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatója. A Neumann János Egyetem MNB Tudásközpontjának docense. A Pénzügyi Szemle közpénzügyi folyóirat szerkesztőségi és a Hitelintézeti Szemle szerkesztőbizottsági tagja. Korábban az Állami Számvevőszék elnöki megbízottja, több egyetem és főiskola oktatója. Szakterületei a monetáris politika, a közpénzügyek, a közpénzügyi ellenőrzés és az intézményi közgazdaságtan. A közgazdaságtudományok doktora, PhD fokozatát az Institut d’Eudes Politiques de Paris (IEP) egyetemen szerezte Franciaországban, 2011-ben.

A stratégia előkészítése során megvizsgáltuk az MNB meglévő monetáris politikai eszközeinek zöld vetületeit. A stratégiai dokumentumban a részletek is megismerhetők, de összességében azt láttuk, hogy már az eddigi programjainkban is felfedezhetőek voltak zöld vonások, ami abból fakadhat, hogy nagyon lassan, de a piacok organikus fejlődése is a zöldülés irányába mutat. Ennek mértéke ugyanakkor nem elegendő, ezért van szükség célzott intézkedésekre, hangsúlyosabb jegybanki szerepvállalásra. A kihívás egyúttal lehetőséget is jelent. Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatósági szempontokat lehetséges úgy hozzáilleszteni a többi programhoz, hogy azok egymást kiegészítve, szinergikus hatást fejtsenek ki.

– Mennyiben érintik a zöld intézkedések az MNB monetáris politikai irányultságát?

– Az MNB működésének kereteit a jegybanktörvény jelöli ki, márpedig itt egyértelmű a sorrend: a fenntarthatósági célok támogatása csak az árstabilitási cél elérésének veszélyeztetése nélkül lehetséges. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a zöld szempontok nem érintik a monetáris politika aktuális irányultságát, a környezeti fenntarthatóság elsősorban új szempontként jelenik meg a jegybanki gondolkodásban és nem jelent szakítást a hagyományos jegybanki célrendszerrel.

– Mik az MNB fő stratégiai céljai a zöld monetáris politikai eszközök tekintetében?

– A 2021 júliusában publikált Zöld jegybanki eszköztár-stratégia célja, hogy egységes keretbe foglalva mutassa be azokat a lehetséges irányokat, amelyek mentén az MNB a monetáris politikai gyakorlatába is át tudja ültetni a zöld szempontokat. A stratégia egy elvi keretrendszerként szolgál, amely egyúttal jövőképet ad a zöld központú monetáris politika számára. Kifejezett szándékunk továbbá, hogy mindezzel az MNB példát mutasson a piaci szereplőknek és ösztönözze őket a hasonló szemléletmód kialakítására.

Kép: Napi.hu, Németh Dániel

Hosszú távú stratégiai célunk, hogy az MNB is hozzájáruljon a gazdasági szerkezet fenntartható módon megvalósuló transzformációjához, ezzel együtt pedig a kitűzött klímacélok eléréséhez. Ehhez szükségesnek látjuk az egész hazai pénzügyi rendszer klímatudatosságának növelését, a fogyasztói szemlélet formálását, valamint a legjobb gyakorlatok meghonosítását vagy kialakítását. Mindezek mellett fontos, hogy valós képet kapjunk a monetáris politika működéséből adódó klímakitettségekről is.

– Az MNB az első két zöld programjával a lakáspiacot célozta meg. Mi indokolta ezt a választást?

– Az MNB július elején nem csak hosszútávú stratégiát hirdetett, hanem két zöld programot is útjára indított: az NHP Zöld Otthon Programot, illetve a Zöld jelzáloglevél-vásárlási programot. A 2021. októberben elinduló NHP Zöld Otthon Program hosszú távon kiszámítható, kedvező kamattal rendelkező hitellel segíti a lakosság energiahatékony újlakás-vásárlását és -építését. A Zöld Jelzáloglevélvásárlási Program a zöld jelzáloglevél piac létrejöttét kívánja támogatni. Mindkét eszköz segíti a bankokat, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfelelő otthonok finanszírozásához kedvező forrásbevonásra legyen lehetőségük.

A programok karakterisztikája eltérő, de valóban mind a két program a lakáspiacot érinti. A lakáspiac jelentősége kettős. Egyrészről ez a piac kiemelten fontos a monetáris politika és a bankrendszer működése tekintetében, hiszen a lakáshitelek mind a banki mérlegekben, mind a magyar családok mindennapi életében fontos szerepet töltenek be. Másrészről a lakások zöld szempontból is nagy jelentőséggel bírnak. A hazai primerenergia-felhasználás közel ötödét kitevő lakóingatlanállomány energetikai hatékonysága alacsony, korszerűsítésére jelentős tér áll rendelkezésre. Az elöregedő, magas energiaszükséglettel rendelkező hazai lakóingatlanok képe mindenki számára ismerős lehet, ezt a problémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

A jegybanki programokat az tette indokolttá, hogy a fentiek ellenére a hazai lakáshitel-piacon a bankok nem veszik figyelembe a zöld szempontokat a lakáshitelek árazásában, valamint nem érhető el dedikált zöld termék sem. Ez egy piaci kudarc, amit az MNB ezzel a két új monetáris politikai eszközzel kíván kezelni. A programok célja, hogy olyan piacok létrejöttét támogassák, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszú távú környezeti fenntarthatósághoz, és idővel a jegybank szerepvállalása nélkül is képesek legyenek ellátni ezt a funkciót.

– Mit lehet tudni a programokról?

– Az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan az NHP ZOP-ban az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfelek részére. A jelenlegi 4-5 százalékos piaci kamatozású lakáshitelekkel szemben a programban elérhető hitel 2,5 százalékos kamatozású, így az MNB refinanszírozás révén jelentősen alacsonyabb törlesztőrészlet használt lakás vásárlása helyett új, energiahatékony lakás vásárlására ösztönözhet akár az eredetileg tervezett hitelösszegnél magasabb hitelösszeg vállalása esetén is.

Kép: Napi.hu, Németh Dániel

A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program stratégiai célja, hogy célzott vásárlásokon keresztül az MNB hozzájáruljon a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtéséhez, ezen keresztül pedig a zöld jelzáloghitelek terjedéséhez. Mindez közvetetten támogatja az energetikai szempontból korszerű ingatlanok építését, ezáltal egy egészségesebb szerkezetű hazai ingatlanállomány kialakítását, illetve hozzájárulhat a környezettudatos fogyasztói magatartás fejlesztéséhez. Az MNB a programban résztvevő kibocsátóktól a nemzetközi sztenderdek követését várja el, ami egy likvid, transzparens és egységes alapokon nyugvó hazai zöld jelzáloglevél-piac felépülését segíti elő. A Monetáris Tanács döntése értelmében az MNB 200 milliárd forintos vásárlási összeg elérésekor felülvizsgálja a programot.

– Vannak-e már eredmények, visszajelzések a zöld jelzáloglevél-vásárlás, illetve a zöld otthon program tekintetében?

– Mindkét program esetében elmondhatjuk, mind a bankok, mind egyéb érintett szakmai szervezetek részéről nagyon pozitív visszajelzések érkeztek. Az NHP Zöld Otthon Program jelenleg előkészítési fázisban van, a jegybanki törekvések eredményeit pedig várhatóan a következő hónapokban fogjuk látni. Ezzel szemben a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program augusztusban elindult, sőt az első kibocsátásra már sor is került. A jelzálogbankokkal folytatott egyeztetések alapján úgy látjuk, hogy a legtöbb kibocsátó várhatóan még az idei évben megjelenik az első zöld jelzáloglevél-sorozattal, jövőre pedig a piac dinamikus növekedésére számítunk.

– Mikor tekinti sikeresnek az MNB a zöld stratégiát? Mivel lenne elégedett a jegybank ezen a téren és milyen időtávon?

– Rövid távon azt szeretnénk látni, hogy a programok hatására érezhetően bővüljön a zöld pénzügyi termékek, és kiemelten a zöld lakáshitelek hazai piaca. Összeségében egy olyan hazai pénzügy közvetítőrendszer kialakulását tartjuk kívánatosnak, amely képes széles körben figyelembe venni és működése során érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság szempontját. Ennek megfelelően el kívánjuk érni, hogy a környezeti szempontok a pénzügyi termékek kondícióiban is megjelenjenek. A klímaváltozás természetéből adódóan kulcsfontosságú a hosszú távú szemléletmód kialakítása, amit a jegybanki erőfeszítések eredményeinek értékelésekor is számításba kell majd vennünk.

A zöld megújulás tekintetében az MNB eddig is a legaktívabb jegybankok közé tartozott, az elfogadott zöld stratégia pedig azt jelenti, hogy Magyarország jegybankja a fenntartható felzárkózás támogatása érdekében, a jegybanktörvénynek megfelelően, az árstabilitási cél elsődlegességének fenntartása mellett továbbra is kész a zöld szempontok érvényesítésére. Ma már nem az a kérdés, hogy a jegybankoknak részt kell-e vállalniuk a fenntartható felzárkózás megalapozásában, hanem hogy kellő időben tudnak-e átállni az ehhez szükséges új működési modellre. Az MNB azt az álláspontot képviseli, hogy nem megengedhető a zöld fordulat halogatása: most van itt az idő a jövőnk megalapozására, a zöld és fenntartható gazdasági és pénzügyi átalakulás első határozott lépéseinek megtételére. A zöld stratégia elfogadása azt jelenti, hogy az MNB-re lehet számítani a zöld jövő építésében. Rajtunk nem fog múlni!