Az összevonásról sarkalatos törvény - az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény - rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy "nem ördögtől való", de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.

A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna.

Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolta, hogy "a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése".

Az MSZP korábban a házbizottságban azt kezdeményezte, hogy a módosító javaslatról ne döntsön pénteken a parlament, a kormányoldal azonban ezt nem támogatta.

A 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályról a két ünnep között szavaz az Országgyűlés, szövegén már csak zárószavazás előtti módosító javaslatokkal változtathatnak a képviselők.

 

Az Európai Bizottság és az ECB kérte a törvény elhalasztását

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására szólította fel egy személyes hangvételű levélben. Mint írta: "Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt". A levélben Barroso kifejtette, hogy megítélése szerint sem a jegybankról, sem a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat nem felel meg a közösségi jognak, ellentmondásba kerülhetnek az uniós alapszerződéssel és a különböző EU-ajánlásokkal is.

Orbán Viktor válaszlevelében azt írta: nincs mód a halasztásra a két indítvánnyal kapcsolatban, mert a január 1-jétől hatályos új alkotmányos rendnek fontos építőköve mind a stabilitási, mind pedig a jegybanktörvény javaslata. Egyik előterjesztés sem tartalmaz olyat, amit az Európai Bizottság elnökének jogában, módjában állna kifogásolni - tette hozzá, majd úgy fogalmazott, udvarias, de elutasító választ adott.

A jegybanktörvény módosítását az Európai Központi Bank (ECB) is kifogásolta a napokban közzé tett véleményében, amelyben a jegybanki függetlenség csorbítása miatt aggódott. A közleményben emellett kifogásolta, hogy a magyar kormány nem tett eleget az egyeztetési kötelezettségének és e szabály betartására is felszólította.