Tavaly 1,48 Celsius fokkal léptük át az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklet szintjét, ezzel a feljegyzések óta a történelem legmelegebb évét éltük át. „A 2023-as év hazánkban is rekordernek számított a hőmérséklet szempontjából, csúcsmennyiségű csapadékkal és viharokkal tarkítva” – emlékeztetett Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank szerdai sajtótájékoztatóján.

Annak érdekében, hogy a kitűzött klímacéljaink teljesüljenek és letörjük az eddig tapasztalt globális üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának trendjét a technológiák gyors fejlődése, s annak finanszírozása szükséges.

A hitelintézetek klímakockázatai emelkedtek a tavalyi évben. Az MNB Banki Karbonkockázati Indexe rekordmagas értéken áll:

  • a hitelkitettségek több mint 16 százaléka tekinthető kockázatosnak, és a klímakockázati háló alapján is nőttek a hitelezési portfóliókban a klímakitettségek;
  • továbbra is az energiatermelést és az agráriumot finanszírozó hitelek számítanak a leginkább sérülékenynek átállási kockázati szempontból, amelyeknél a hitelkitettségek összvolumene is nőtt.

A jegybank rövid távú banki klímastressztesztje alapján azonban megállapítható, hogy a karbonár-emelkedési sokk jelentősebb hatást gyakorolt, mint a 2022-ben, ugyanakkor az MNB által ennek kapcsán vizsgált nyolc pénzügyi intézmény tőkehelyzete stabil az elemzési időhorizonton.

Katasztrofális állapotban a magyar ingatlanok

Felmérte a jegybank, hogy milyen a hazai lakóingatlanok energiahatékonysága, a becsült megoszlás pedig kedvezőtlenebb képet mutat, mint amit a kiadott tanúsítványokból feltételezhetnénk. Ez az eredmény nem meglepő, hiszen a forgalomba kerülő ingatlanok általában jobb energetikai tulajdonságokkal bírnak, mint az állomány egésze – jegyzi meg a friss jelentés.

A kiadott tanúsítványok között a leggyakoribb kategória a CC, az állományban azonban a becslések azt mutatják, hogy a HH kategória a leggyakoribb. Ebben a megoszlásban természtesen egyértelmű túlsúlyban vannak a családi házak, ráadásul sajnos nem sokkal van lemaradva az II kategória sem.

Jelenleg az adatok szerint a lakóingatlanok kétharmada gyenge energiahatékonyságú, ez számokban azt jelenti, hogy közel 2 millió olyan családi ház van, amelyik GG vagy annál rosszabb besorolású. A HH kategóriába több mint egymillió családi ház tartozhat, míg az II kategóriába 666 ezer.

Egyértelműen látszik, hogy a felújításokat népszerűsíteni, és mindenképp ösztönözni kellene, ugyanis nagyon rossz energetikai állapotban vannak a hazai ingatlanok. A lakossági Zöld Otthon Program újraindítására egyelőre nincs terítéken és a kormány kedvezményes energetikai felújítási programja is legfeljebb 20 ezer 1991 előtt épült családi ház korszerűsítését eredményezi.

„Akik felújított lakásban élnek, kevesebb rezsit fizetnek, ezért több pénzük marad a hitel törlesztésére” – vázolta fel az alapproblémát Holczinger Norbert. Ez lehet ugyanis az egyszerű oka annak, hogy

  • ilyen magas a rossz energetikai állapotú ingatlanok aránya Magyarországon,
  • valamint annak ellenére, hogy a zöldhitelek kevésbé rizikósak a bankok számára és a kölcsönfelvevők is jobban járnak, kis túlzással senkinek nem kellenek ezek a konstrukciók.

Az MNB természetesen ennél részletesebben is vizsgálja a zöldhitelek alacsony népszerűségét a lakossági szektorban.

Zöldül a pénzpiac

Közel 60 százalékkal bővültek a zöld kitettségek, ezzel 2023 végére összesen 880 milliárd forint banki kitettség után érvényesítettek zöld tőkekövetelmény-kedvezményt. A program innovatív jellegére tekintettel az MNB a prudenciális és a fenntarthatósági szempontokat is komplex módon érvényesíti, ennek része a programok időbeli korlátozása és az igénybe vehető kedvezmény mértékének maximalizálása.

A 880 milliárd forintos állomány megoszlása a következőképp alakult:

  • 85 milliárd forint a zöldkötvények,
  • 673 milliárd forint a vállalati hitelek,
  • és 122 milliárd forint a lakáscélú hitelek bruttó kitettsége.

2020 végén még csak a megújuló energiához kapcsolódó hitelekkel lehetett részt venni a programban, azóta azonban kibővült a portfólió az ingatlanfinanszírozással (10,5 százalék) és az elektromobilitást finanszírozó hitelekkel (3,55 százalék) is.

Nem csak a napenergiát támogatják

A napenergiatermelés egyeduralma mellett egyre növekvő részesedést ért el az utóbbi években nagy népszerűségnek örvendő szélenergia, bruttó kitettség szerint megközelítette a 118 milliárd forintos értéket, részesedése a kedvezményprogramban pedig 17,5 százalékos volt.

Fontos hozzátenni, hogy bár a napenergia részaránya csökkent, bruttó kitettség alapján még így is több mint 50 százalékos növekedést ért el a tavalyi évben.

Emellett az egyéb megújuló energiába tartozó biomasszára és geotermikusenergia-termelésre felhasznált hitelek volumene és ezáltal részaránya is csökkent a 2023-as év során, ezt valamelyest ellensúlyozta a vízenergiatermelésre felhasznált hitelek térnyerése.

A hazai zöld tőkepiac is erősödött 2023-ban. A zöld vállalatikötvény-arány nemzetközi szinten is magasnak számított, mivel 24 százalékát tette ki a teljes kötvényállománynak. A zöld jelzáloglevelek aránya 11,3 százalékra emelkedett, és tavaly 5 sikeres zöldkötvény-kibocsátás is megvalósult. Jóllehet a zöld állampapírok részaránya csökkent, azonban hazánk megújította az államadósságfinanszírozás kapcsán Zöld Kötvény Keretprogramját. Az alapkezelői piacon is jelentős tőke áramlott be a zöld befektetésekhez tavalyi évben: az ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) alapon kezelt vagyon összege itt meghaladta a 328 milliárd forintot, ami a 2022. évihez képest közel 80 százalékos növekedés.

Kapcsolódó