Kevesebbet vásárolnak, mégis több a kiadásuk a magyar háztartásoknak a magas infláció miatt. Amennyire lehetett, visszafogták a költekezéseiket a magyarok.

Különösen a kisebb településeken spórolnak még az alapélelmiszereken is, de a kiskereskedelmi üzletek forgalmán országszerte meglátszik a drasztikus visszaesés.

Erre megoldásként szolgálhat a boltokban indult árverseny, melyet a kormány kötelező akciózása is beindított, ugyanis a nagyobb élelmiszerláncok egymást túllicitálva kezdték leárazni a termékeiket.

Visszaesett a boltok forgalma: óvatosabban költekeznek az emberek vidéken

A kistelepülések bolti forgalma azt mutatja, hogy a városokban jobban eleresztik magukat az ott élők. Bővebben>>>

Nagy a szórás a termékárakban és a boltok sem egységesek

Az Index táblázatos összeállítást készített a Makronóm Intézet mérései alapján, amelynek tanúságai szerint márciushoz viszonyítva komoly árcsökkenések voltak.

Kép: Index

A láncok mintegy 5-8, esetenként 11-12 százalékos árkorrekciót hajtottak végre a kenyérfélék, a sajt, a tej, a vaj, a tejföl – és egyébként más tejtermékek – esetében.

A gazdaságkutató intézet kiemelte, hogy a zöldségeknél és a gyümölcsöknél már vegyes volt a kép, mert az árakat a szezonalitás is jelentősen befolyásolja.

 

  • Így például a vöröshagyma közel 13 százalékkal volt olcsóbb, mint március második felében,
  • a paradicsom átlagára pedig jelentősen, kis híján 47 százalékkal csökkent,
  • sok helyen az alma ára is olcsóbb lett.

 

Van, ami drágult vagy nem lett olcsóbb

A burgonya, a sárgarépa és helyenként a narancs ára viszont emelkedett: az előbbieké átlagosan csaknem 18 és 15,5, utóbbi 32,5 százalékkal. 

Változatlan maradt az alábbi termékek ára március óta, melyek közül több a szintén érvényben lévő hatósági áras termékkategóriába tartozik:

 

  • a negyedkilós őrölt kávé,
  • a B minőségű rizs,
  • a száraztészta (spagetti),
  • a cukor,
  • az étolaj,
  • a búzafinomliszt,
  • a tojás,
  • és az ásványvíz.