Míg 2013-ban, a tilalom bevezetése előtti utolsó teljes évben az Oroszország felé irányuló közvetlen magyar export mértéke megközelítette a 750 milliárd forintot, addig ugyanez a szám 2015-ben már csak 477 milliárd volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az unió 2014 márciusa óta - a Krím jogellenes annektálására és Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul - több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, Moszkva pedig az európai uniós szankciókra reagálva 2014-ben importtilalmat vezetett be az uniós országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hús- és haltermékekre - emlékeztet a lap.
A csörte lesújtó eredményeket hozott a magyar export számára. A már említett, csaknem 300 milliárdos kiesés javát a hagyományosan húzóágazatnak számító gépek és villamossági eszközök, valamint a vegyipari termékek kivitelének megroppanása adja. Vegyipari termékeket 2013-ban még több mint 223 milliárd értékben adtak el magyar vállalatok Oroszországba, ez a szám azonban 2015-ben már csak a 155,4 milliárdot érte el. Gépek és villamossági eszközök terén ennél is drasztikusabb a visszaesés: két év alatt az export ebben az ágazatban 271,9 milliárdról 137,6 milliárdra zuhant.
A kereskedelem korlátozása alaposan meglátszik hazánk Oroszországba irányuló élelmiszer-ipari exportteljesítményén is. A KSH adatai alapján az állati eredetű termékek exportját sújtja leginkább az embargó. 2013 és 2015 között csaknem a harmadára esett a kivitel, 31 milliárdról 12 milliárd forintra. Az igazán brutális visszaesés a feldolgozott húsárú területén következett be: az embargó előtti utolsó teljes évben regisztrált 24,2 milliárdról 520 millióra forintra csökkent.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az orosz embargó eredményének tudható be a sertés- és a tejpiacon kialakult súlyos helyzet. Nagyon sok mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ragad ugyanis az unió országaiban, amelyek korábban az orosz piacon találtak gazdára.
A Brüsszel és Moszkva közti csörte ráadásul pont rosszkor jött a magyar gazdaság számára, a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány ugyanis nem sokkal korábban hirdette meg a keleti nyitás politikáját. Csakhogy a kereskedelmi korlátozások miatt szinte egyből ki is esett az egyik fő célpont, Oroszország.