A magyar jegybank elég határozottan lépett a mai napon, és üzenetet küldött a piac szereplőknek, hogy nem nagyon tolerálja a forint további gyengülését. Talán a legfontosabb lépés az évekkel ezelőtt kiherélt alapkamat szerepének visszaállítása - kommentálta a mai eseményeket Zsiday Viktor befektetési szakember.

Egyre magasabb alapkamat jöhet

Eddig a valódi (effektív) kamatszintet az alapkamattól függetlenül pakolgatták (illetve az előző években számtalan egyéb eszközzel játszva módosítgatták a monetáris feltételrendszert), ahogy éppen jónak látták, de az alapkamatot valahogy soha sem akaródzott felemelniük rendesen, ami azt jelezte a piaci szereplők számára, hogy nem eléggé elkötelezettek, és valójában amint lehet lelassítják/megállítják/visszafordítják a kamatemeléseket, mert a bármi áron való gazdasági növekedés (növekedés = béremelkedés= szavazat) fontosabb nekik, mint minden más - írta a blogján Zsiday.

A lényeg: az MNB várhatóan legalább őszig több lépésben is kamatot emel (ebből 9-10 százalék közötti kamatszint jöhet ki a negyedik negyedévre), és megpróbálja stabilizálni a forint árfolyamát (=kisebb importált infláció), de ez még önmagában nem biztos, hogy elegendő lesz, bár szerencsés esetben igen.

Elengedhetetlen a megállapodás az EU-val

A magyar gazdaság feje felett lebegő damoklészi kard ugyanis az EU-megállapodás meghiúsulása - véli Zsiday Viktor.

A Brüsszellel való megállapodás nélkül eurómilliárdoktól esnénk el, ami a növekedést teljesen leállíthatná idehaza, veszélybe sodorná a költségvetési stabilitást, és nagyon beszűkítené az idehaza elérhető deviza mennyiségét – amire az energiaár-sokk közepette pedig nagy szükség lenne.

Így a hazai makrohelyzet stabilizálásához elengedhetetlen a megállapodás, anélkül lehet bármilyen kemény az MNB, nagyon nehéz harcot fog folytatni.

Csakhogy az EU szemszögéből a magyar jogállamiság leépülése olyan szintű, hogy nehéz elképzelni, hogy mit tud ígérni a magyar fél, amire azt mondják, hogy rendben, ez elegendő. Logikus lépésnek tűnhet az Európai Ügyészség „beengedése”, de csak a jövőbeli (pl. 2023. jan 1. utáni) ügyek vonatkozásában – ez talán mindkét fél számára elfogadható kompromisszum - véli a közgazdász.

Az MNB egyedül kevés a stabil forinthoz

A forint stabilizálása és az infláció letörése kétszemélyes feladat.

Az MNB nagyjából elkötelezte magát, de a kormányzat nélkül ez nem biztos, hogy elég.

Az infláció hazai megállítása, és a gazdasági mélyrepülés elkerülése pedig jól láthatóan nem az árszabályozásokon fog múlni, hanem az EU-megállapodáson. Enélkül pedig igen cudar világ jöhet idehaza - fogalmazott Zsiday.