Orbán Viktor miniszterelnöknek van tapasztalata a 2008–2009-es gazdasági válság és a 2006-os választási vereség kapcsán. Azt látta, hogy azt az országot, amelyik túlköltekezik, eladósodik, a befektetők a markukban tartják, és a piaci szereplők politikailag vállalhatatlan cselekedetekbe hajszolják a kormányt. A 2010-es váltást követően Orbán Viktor arra törekedett, hogy csökkentse a külső finanszírozási függőséget és hazazavarja a Nemzetközi Valutaalapot.

Máshogy osztogatnak a magyarok

Amikor 2020-ban ismét gazdasági krízis fenyegetett a koronavírus-járvány miatt, a kormány nem akart nagyon költekezni. Orbán azért nem akart jelentős állami ösztönzőket bevezetni, mert az volt a tapasztalata a korábbi gazdasági válság után, hogy az politikailag veszélyes. Év végére azonban rájött, hogy nemcsak a fejlett európai országok és az Egyesült Államok csinált hatalmas költségvetési hiányt, hanem a körülöttünk levő országok – Románia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország – is. Ekkor értette meg, hogy nyugodtan el lehet engedni a hiánycélt, mert most speciális időszak van, senki sem fogja őt ezért megbüntetni – mondta Zsiday Viktor befektetési tanácsadó a Szabad Európának.

Kapcsolódó

Ráadásul ez nem Covid-specifikus támogatás volt, hanem a napjainkra hagyományossá vált év végi pénzszórás. Nem a lakosságnak juttatott a kormány jövedelmet, hanem különböző, a kormányzat számára kedvelt célokra, például a határon túli magyarság infrastruktúrájának fejlesztésére, egyházak támogatására, sportlétesítmények építésére, turizmusban érdekelt cégek megsegítésére. Ez egy teljesen más jellegű pénzköltés volt, mint a fejlett országokban. Aminek az lett az eredménye, hogy Magyarországon a lakosság jövedelme nem lett kipótolva - tette hozzá a közgazdász.

Nehéz inflációt csökkenti a választások előtt

Miközben egyre feszesebbé vált a munkaerőpiac, 2013-tól a kormány és az MNB erősen prociklikus gazdaságpolitikát folytatott, iszonyatosan túlfűtötték a gazdaságot. Az MNB túlságosan alacsony kamatokat tartott, a forintot folyamatosan leértékelték.

Mindez oda vezetett, hogy a lakosság várakozásai is megváltoztak. Ez azonban nagyon veszélyes, mert ha az inflációs várakozások beépülnek, azokat már nagyon nehéz letörni. Magyarországon tartós inflációs probléma van, ami hosszú ideig fog tartani - állapította meg Zsiday.

A kormánypárti politikusoknak most az a lényeg, hogy megnyerjék a jövő tavaszi választást, ahhoz pedig az kell, hogy a lehető legjobban pörögjön a gazdaság és növekedjenek a bérek. Ez a fajta hozzáállás köszön vissza a jegybank kamatemelési metodológiájában is. Bár a jegybank szeretne az infláció ellen tenni, de közben ott van egy nagyon fontos cél, hogy a választást meg kell nyerni, annak nem szabad keresztbe tenni. Emiatt a jegybank tényleg félszívűen csinálja a dolgokat - véli a befektetési szakember.

Úgy látja, a kormányzat számára teljesen egyértelmű: a tavaszi választásokig nem hagyhatja abba a pénzszórást. A kabinet nagyon erős inflációnövelő pályára rakta a gazdaságot, és azon tartja még 2022 elején is. Bár az olyan jellegű beruházásokat, amelyeknek nincs közvetlen kihatásuk a választási eredményre, elhalasztja a kabinet, így például nem vesz repülőteret, ám ez nagyon kevés ahhoz, hogy megtörje a fogyasztói árak emelkedését, ez egy nehéz csata, hosszú menetelés lesz.

A piacok nem foglalkoznak a választásokkal

A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros lesz az eredmény. Nem látok semmi olyat az árazásban, hogy félelem lenne ezzel kapcsolatban. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a pénzpiacok a változatlanságot szeretik. Azt tudják, hogy milyen az Orbán-kormány, mire számíthatnak. A változást azért nem szeretik, mert az mindig kockázatot hordoz magában - tette hozzá Zsiday Viktor.