A Kúria kijelölése folytán Zalaegerszegre került perekben 2017 áprilisában született az elsőfokú ítélet, amely megállapította, hogy a Zsolnay dolgozói 2016 júniusában jogellenesen mondtak fel azonnali hatállyal. A dolgozók fellebbeztek a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ellen, amelyet azonban megalapozottság hiánya miatt a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék kedden elutasított, az elsőfokú ítéletet pedig ezzel együtt helybenhagyta - számolt be az MTI.

Még 2016 elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást rendelt el a Zsolnaynál ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás gyanúja és más bűncselekmények miatt. Többször is tartottak házkutatást, egy időre lefoglalták a cég raktárkészletet is. A társaság ellen tartozásai miatt felszámolási eljárás is indult, ezt azonban a bíróság 2016 augusztusában szintén megszüntette.

Kapcsolódó

A cég mintegy 170 dolgozójának jelentős része 2016 júniusában úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyát, ezt követően pedig - a pécsi önkormányzat által nem sokkal korábban alapított, egy esetleges felszámolás után a Zsolnay-örökséget továbbvinni szándékozó - Ledina Kft.-nél vállal munkát. A munkavállalók a felmondáskor arra hivatkoztak, hogy a bűncselekmények gyanúja miatt megingott a bizalmuk, a munkaszerződésüket pedig sokuknak nem adták ki, többeket pedig megfenyegettek, amiért rendkívüli felmondással akar távozni.

Az elsőfokú ítélet és a jogerős döntés is kimondta, hogy az ismeretlen tettes ellen indított - később pedig meg is szüntetett - büntetőeljárás nem volt elegendő ok a bizalomvesztésre, mert a dolgozók munkaviszonyára, bérfizetésére semmilyen hatással nem volt. A Zsolnay részéről nem történt kötelezettségszegés, amikor a munkaszerződések másolatait nem adta ki, a tömeges fellépés miatt ugyanis ez nem volt elvárható. Azt azonban a másodfokú bíróság fenyegetésnek, ugyanakkor a rendkívüli felmondáshoz nem elegendő oknak értékelte, hogy az egyik cégvezető pert helyezett kilátásba a távozó munkavállalókkal szemben.

A pervesztes dolgozóknak fejenként több mint 25 ezer forint perköltséget, valamint egyhavi távolléti díjnak megfelelő összeget kell megfizetnie, összességében több mint 20 millió forintot. Volt olyan dolgozó is, akit jogerősen további 340 ezer forint kártérítésre is köteleztek, mert kötelezettségszegése miatt nem tudták újraindítani a kerámiagyárban az égetőkemencét.

A jogerős ítélet indoklása során elhangzott: a dolgozók fellebbezése nem volt megalapozott. Az elsőfokú ítéletben foglaltakat néhány pontban azonban módosította a törvényszék azzal, hogy ezek a per tárgyát vagy az elsőfokú ítélet tartalmát nem befolyásolták.

A fellebbezés indokaként szerepelt, hogy a bírósági tárgyalás során eljárási szabálysértések történtek volna, ezt azonban a törvényszék szintén nem találta megalapozottnak. Azt pedig nem vizsgálta a fellebbezés alapján - mert a felmondásoknál korábban nem is szerepelt -, hogy a dolgozók bizalomvesztését a velük való korábbi bánásmód és a nem megfelelő munkakörülmények is indokolták volna - mondta ki a törvényszék.

Szabó Iván ügyvéd, a perbe fogott dolgozók jogi képviselője - akit a keddi tárgyaláson helyettes védő képviselt - a tavaly áprilisi, elsőfokú döntést követően az MTI megkeresésére azt mondta: amennyiben szükséges, az ügyet harmadfokon a Kúriáig is elviszik. Akkori közlése szerint a per költségeit a dolgozókat jelenleg foglalkoztató két munkáltató, a Ledina Épületkerámia Kft. és a Pécsi Kerámia Kft. vállalja.