Az indiai, a török és a dél-afrikai jegybank váratlan kamatemelései után a befektetők arra számítanak, hogy Magyarország és Oroszország lehet a következő két ország, amelyben megnőnek a hitelköltségek - írja a Reuters elemzésében. Ez annak ellenére így lehet, hogy az orosz és a magyar gazdaság helyzete erősen eltérő.

Szemben az előbbi három országgal, amelyek erősen függenek a folyamatos külső finanszírozástól, a Magyarország és Oroszország nagy folyó fizetési többlettel rendelkezik. Ez azonban nem tartotta vissza a befektetőket attól, hogy ezek devizáitól is szabadulni kezdjenek a múlt héten kezdődött tőkekivonásban. Ennek elsősorban az volt a hátterében, hogy lényegében együtt kezelik az összes feltörekvő piaci értékpapírjukat.

Kapcsolódó

Másra figyelnek

Indiában, Törökországban és Dél-Afrikában a jegybankok beavatkozása enyhítette a valutapiacaikra nehezedő nyomást. Emiatt azonban a előtérbe kerültek azok az országok, amelyek esetén a magas GDP-hez viszonyított adósságállomány, az infláció vagy a döntéshozók gyenge hitelességének aggasztja a befektetőket. A Société Generale megállapítása szerint emiatt Magyarország esetén egy éven belül 167 bázispontos kamatemelést áraz a piac, míg két hónapja még nullát várt. Oroszországnál 33 bázispontról 58-ra ment fel a várakozás.

A kamatemelések kockázatának ellensúlyozását szolgáló úgynevezett forward rate aggreement ügyletek alapján a jövő heti MNB-üléstól 15 bázispontos kamatemelést várnak. Ezzel 2,85 százalékról 3,00-ra menne fel az alapkamat. Egyes kereskedők ugyanakkor megkérdőjelezik ennek a mutatónak a megbízhatóságát. Szerintük ha lép egyáltalán a jegybank, akkor olyan drámai emeléssel kell előállnia, mint a török központi banknak, amely több mint két százalékkal növelte alapkamatát. Egy budapesti kötvénykereskedő szerint 15 bázispontos emelés semmit sem érne a pánik veszélyének elhárításában.

Spirál lefelé

Nincs pánik a magyar kötvénypiacon, de nagy a bizonytalanság - tette hozzá. Előbb-utóbb valamit mondania kell a jegybanknak. Könnyen lehet, hogy az MNB-nek nem lesz más választása, mint a fenyegető pánik elhárítása. A befektetők jelenleg éppen formálják a várakozásaikat - mondja Benoit Anne, a Société Generale feltörekvő piaci stratégája. Ha a hedge fundok sikeresen támadták a török és a dél-afrikai devizát, miért ne tehetnék meg ugyanezt a forinttal, megszorongatva az MNB-t.

Az elemzők többsége osztja az említett kereskedők véleményét, miszerint a magyar - és az orosz - jegybanknak a piaci várakozásnál nagyobbat kell lépnie a befektetők bizalmának visszanyeréséhez. Ha lassan, vonakodva döntenek, akkor tovább gyengülhet országuk nemzeti valutája, és végül egy hanyatló spirál alakulhat ki - véli Luis Costa, a Citi illetékes elemzője.

Figyelnek

Magyarországnak segíthet, ha az Európai Központi Bank a héten tovább csökkenti 0,25 százalékon álló alapkamatát, mert ezzel nő az európai és a magyar kamat közti különbség. Ugyanakkor a többi feltörekvő országgal összevetve a magyar kötvények nagy aránya, 40-45 százaléka van külföldi kézben. Ez nagyobb, mint amekkora a külföldi hitelezők súlya a méretes kamatemelésre kényszerült Törökország hasonló mutatója.

Nem véletlen, hogy a befektetők tágra nyílt szemmel figyelik, mit lép a magyar államkötvények legnagyobb tulajdonosa, a Templeton vagyonkezelő a jövő héten lejáró 439 milliárd forint értékű állampapír kifizetése után - írta a Wall Street Journal. Becslésektől függően ennek 22-40 százaléka lehet a Templeton kezében. Szeptember végi adatok szerin az összes magyar papír 11 százaléka volt a Templeton különböző alapjainak birtokában.

A legnagyobb hitelező viselkedése iránymutató lehet a többi befektetőnek is. Ha a Templeton például új kötvényeket vesz a lejáróak kifizetése után, az azt mutatja, hogy továbbra is bízik Magyarországban. Ez enyhítené az országgal kapcsolatos aggodalmakat.