A fenntartható fejlődés támogatásában, a prociklikusság tekintetében halvány előrelépést lehetett mérni 2012. novemberéhez képest, vagyis a bankrendszer egyelőre nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. Ez főleg a kkv-oldalon szűkíti be a hitelezési lehetőségeket. Stressztűrő képesség tekintetében a bankrendszer rosszabbul teljesít, ami elsősorban a tőkeigénynek tudható be, de a stresszteszt által kimutatott tőkegondoktól a jegybank véleménye szerint nem kell túlzottan aggódni, mivel az anyabankok ezt eddig is viszonylag könnyen tudták kezelni - mondta el Vonnák Balázs, az MNB stabilitási jelentését készíti csoport tagja.

A jegybank négy problémát talált. Az első két gond makrogazdasági - az eurózóna adósságválságának elhúzódása, illetve a magyar gazdaság sérülékenysége - ez a technikai recesszióból történő kikerülés miatt is fennmarad.

Historikus mélyponton a hitelkibocsátás

A vállalati hitelállomány év/év alapon nagyjából 6 százalékos visszaesést mutat. A hitelkínálati oldal, a szigorú hitelezési politika nagyjából a szűkülés feléért tehető felelőssé, ám ez az arány szegmensenként nagyon eltérő. A kamatcsökkenések visszafogják ugyan a hitelezés visszaesését - a jegybank becslései szerint nagyjából 1 százalékkal mérsékelhették a hitelvolumen csökkenést -, ám önmagukban megoldást nem hoznak. A hitelkibocsátás historikus mélyponton áll 75 milliárd körüli tétellel. A kkv-oldali hitelkínálat élénkítést segítené az MNB az új programmal.

A stabilitási jelentés 100 milliárdnyi új kihelyezéssel és 150 milliárdnyi hitelkiváltással számol - ez a teljes vállalati hitelállomány esetében idén még mindig 3 százalékot meghaladó kihelyezés-visszaesést hozna idén év végére, ám a kkv-hitelek esetében már növekedhet az állomány a jegybank számításai szerint.

Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint bár az előzetes adatok szerint komoly az érdeklődés, de az MNB vár még arra, hogy e hét péntekig a bankok beadják a jelentkezésüket a programra, hiszen akkor derülhet ki konkrétan, mekkora az érdeklődés.

Tíz milliárd euróra csökkenhetnek a külföldi források

A külföldi bankok döntően likvid eszközöket vonnak majd ki, a jegybank számításai szerint ez az előrejelzési horizonton azt okozza majd, hogy a külföldi források 2014 decemberére 10 milliárd euró közelébe csökkenhetnek. A hitel/betét mutató az előrejelzési horizont végére 100 százalék alá csökkenthet, ám ez nem jelenti majd azt, hogy a magyar bankrendszernek ne maradna fenn a külföldi finanszírozási szükséglete, hiszen eszközoldalon a hiteleken túl egyéb likvid eszközök vannak.

Ha kell, az MNB saját eszközeivel csökkenti a kéthetes állományt

A jegybank arra készül, hogy ha kell saját eszközeivel meglépi a kéthetes állomány leépítését a tervbe vett 3600 milliárdra - hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

Ami a hitelportfolió minőségét illeti, a számítások szerint 2014. végére 25 százalékra mehet fel a nem teljesítő hitelek állománya, míg a lakossági oldalon idén év végére 18 százalék körüli szinten stagnálhat az NPL-mutató. A meglévő rossz portfolió kezelésére a magáncsőd/családi csőd bevezetése lehet megoldás. A jegybanki stáb javaslatait jelenleg próbálják előterjesztéssé kovácsolni.

Nagy Márton szerint a jelzáloglevelek forgalmazhatóságának biztosítása prioritás, de a lakhatásoz való jogot is védeni kell, azt, hogy a megrendült fizetési helyzetbe került ügyfelek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy helyreállíthassák fizetőképességüket - átstrukturálási lehetőséget adva nekik.

A rossz hitelek leépítése terén fontosnak tartaná a jegybank az árfolyamgát kihasználási arányának növelését is. A visszafogott igénybevételi arányban az információhiány és annak a hatása is benne van, hogy az ügyfelek azt gondolják, hogyha belépnek a programba, a soron következő, esetleg még kedvezőbb konstrukcióból kimaradnak. Ebben a tekintetben korántsem biztos, hogy hasznos a program folyamatos kiterjesztése, ám Nagy Márton azt is megjegyezte, hogy a bankok közötti jelentős szórás jól mutatja azt is, hogy a bankok eltérő mértékben támogatják a nekik is pénzbe kerülő programot.

Hordozhatóvá tennék az állami támogatást

A bankok a veszteségeiket leginkább a fennálló lakossági hitelek terén tudják ellensúlyozni - állapították meg a stabilitási jelentés készítői. A nettó kamatmarzs 2010. óta lényegében 3,3 százalék környékén stabilizálódik, a nettó kamatjövedelem aránya a hazai bankrendszerben a mérlegfőösszeghez képest 4 százalékos szinten van, amely még régiós szinten is magas. Ennek kapcsán az MNB több javaslatot is megfogalmazott. Szerintük célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5 százalékra csökkenteni, még másik bank segítségével történő hitelkiváltás esetén is. Megfontolandónak tartanák az állami támogatás hordozhatóságának bevezetését és hasonlóan lehetővé tennék azt is, hogy a kapcsolt előírások miatt a folyószámlák is hordozhatóbbak legyenek. A szabályozói oldalon maximálnák a közjegyzői díjakat, amelyek mértéke ma megítélésük szerint csökkenti a hitelkiváltás iránti érdeklődést. Meglepő ugyanakkor, hogy a PSZÁF és több más honlap szolgáltatásai ellenére a jegybank az ajánlatösszehasonlító megoldások/szolgáltatások támogatását is zászlajára tűzte.

A tájékoztatón elhangzott, hogy május 30-án a jegybank kiadja a Hitelezési folyamatok című kiadványt, amely a korábbi Hitelezési felmérés nyers statisztikáira alapozva, ezentúl trendeket is elemez majd.