− Sokan úgy gondolták tavaly, a privátbanki üzletág értékesítésekor, hogy a BNP Paribas is a magyar piacról való kivonulását készíti elő.
− Magam is hallottam ezeket a híreket, ám ez nem igaz. A BNP Paribas számára rendkívül fontos a magyar piac, és bankunk Magyarországról felelős a délkelet-európai régióért is, többek között Horvátországért, Szlovéniáért és Szerbiáért, valamint innen nyújt kockázatkezelési szolgáltatást a kelet-európai régióban lévő többi − román, bolgár és cseh − érdekeltségünk számára is. Ráadásul Magyarországon nem csupán egy bankkal vagyunk jelen − a Magyar Cetelem tizenöt éve piacvezető a magyar fogyasztásihitel-piacon, köszönhetően az 1500 kereskedelmi partnerrel folytatott együttműködésnek, a Cardif Biztosító pedig a biztosítások terén megkerülhetetlen szereplő a pénzügyi, telekommunikációs és közüzemi szektorban, valamint a kiskereskedelmi áruházláncok piacán. A közel 400 ezer biztosítási kötvényből 270 ezer munkanélküliségi biztosítást tartalmaz, azaz az ország aktív lakosságának 8 százalékát lefedi. Csoportunk része még az Arval flottakezelő cég és külön ingatlanforgalmazó leányvállalatunk is működik Magyarországon (BNP Paribas Real Estate), továbbá külföldi intézményi befektetők részére letétkezelést kínál a BNP Paribas Securites Services Magyarország.
− Ez még nem zárja ki, hogy az anyabank kivonuljon...
− Ez kétségtelen, ám a BNP Paribas stratégiája az, hogy globális ügyfeleit igyekszik minden olyan piacon kiszolgálni, ahol ők is megjelennek. E tekintetben pedig Magyarország és a régió kiemelkedően fontos a francia és általánosságban a multinacionális cégek számára. Az ilyen nagy cégek pedig vonzzák a hazai nagyokat is − a magyar blue-chip vállalatok jó része is igénybe veszi szolgáltatásainkat. Azt sem akarom elhallgatni, hogy egyik francia vetélytársunk közelmúltbeli kivonulása révén bővült is az általunk kiszolgált ügyfelek száma.
− Ha már a Calyonnál tartunk − én kimondhatom a versenytárs nevét −, őket a tőkekövetelmények kényszerítették arra, hogy elhagyják a nem core piacokat. E tekintetben hogy áll a BNP Paribas?
− Három éve fogtunk bele a bankcsoport átalakításába, mára pedig a Basel III. teljes körű szabályozásnak megfelelő alapvető Tier−1 tőkemutatónk 9,9 százalékos, ami túl van a megkívánt mértéken − vagyis bankunk egyik erőssége a tőkeellátottság. Ami pedig a likviditást illeti, a BNP Paribas, köszönhetően a jól diverzifikált forrásszerkezetének, jelenleg erős pozícióban van, 69 milliárd eurónyi stabil többletlikviditással rendelkezett 2012 végén. Ezen az oldalon tehát nincs nyomás.
− Ennek fényében nem igazán érthető a privátbanki üzletág feladása. Miért lépték meg?
− A stratégia része, hogy csak ott tartjuk meg a privátbanki üzletágat, ahol komoly lakossági bankunk van és nagyobb kezelt vagyon. (Magyarországon 60 milliárd forint befektetést kezeltünk a privátbankban.) Magyarországon a BNP Paribas nem építette ki a retail-üzletágat, így − hiába számított az elnyert díjak szerint az egyik legjobb privátbanki szolgáltatónak − az üzletág fenntartása nem érte meg. Ugyanakkor azt nagyon fontosnak tartottuk, hogy olyan partnernek adjuk át a portfóliót, ahol látszik, hogy komoly célok vannak az üzletág felfuttatására, garanciát tudnak nyújtani arra, hogy az ügyfélkiszolgálás színvonala nem romlik, s az is fontos volt, hogy a területtel foglalkozó munkatársak is megmaradhassanak. Azt gondolom, ezen paraméterek mentén az Erste volt a legjobb választás.
− Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az eladott privátbanki üzletág után továbbra is a BNP Paribas fizeti a bankadót, hiszen annak bázisa a 2009-es mérlegbeszámoló...
− Elismerem, meglehetősen furcsa a helyzet, ugyanakkor azt kell hogy mondjam, összességében nem jelentős ez a többletköltség. A privátbanki ügyfélkör döntően befektetéseket kezelt nálunk, ennek pedig marginális kihatása volt a bankadó alapját adó mérlegfőösszegre.
− A lakossági piacnak teljesen hátat fordítanak?
− Mint mondtam már, a Magyar Cetelem Bank révén komoly piaci pozíciókkal bírunk a magyar lakossági piacon. A teljes portfólió 450 ezer egyedi hitelből áll, beleértve 200 ezer, hitelkártyán keresztül folyósított hitelt is.
− Mennyire érzi meg a gazdasági válságot a Cetelem?
− Erről jobb lenne, ha ők beszélnének önnek, de azt azért elmondhatom, hogy köszönhetően a felelős hitelezői stratégiánknak és a kiváló scoring rendszerünknek, a Magyar Cetelem Bankban a nem fizető ügyfelek arányát jelző NPL mutató 5 százalék alatt van. Ez pedig sokkal kedvezőbb a magyar bankrendszer 15 százalék körüli mutatóinál.
− Nem felejthetjük el, hogy a BNP Paribas az egyik legaktívabb szervezője a magyar állam külföldi forrásbevonásainak, miközben saját magán érzi az unortodox lépések hatásait. Nem jelent meghasonlást ez?
− A tőkepiacok nem az egyes intézkedéseket árazzák be, nekik a stabilitás a fontos. E tekintetben pedig a tavaly év végi ÁKK-kibocsátás − amelynek szervezésében aktív partnerek voltunk − olyan helyzetben történt, amikor a kormányzat világossá tette azon álláspontját, hogy nincs szüksége az IMF segítségére. Ez pedig világos, jól értékelhető válasz volt a befektetők számára.
− Egyébként mi a véleménye az MNB növekedési hitelprogramjáról?
− Az helyes iránynak tűnik, hogy az új jegybanki vezetés felismerte, önmagában a jegybanki kamatszint csökkentése nem elég, hiszen ettől még nem indul be a helyi fogyasztás. A gyenge fogyasztás persze segíti a rekordalacsony inflációs szintek kialakulását, de komolyabb stimulusra van szükség ahhoz, hogy újra legyenek beruházások, munkahelyek és fogyasztás. A most bejelentett hitelprogram inkább csak jelképes − hiszen mind összegében, mind határidejét tekintve korlátos −, ám ha a vállalkozások az üzenet jellegét megértik és ennek nyomán növekszik a bizalmuk, maguktól belekezdhetnek a régóta elodázott fejlesztésekbe. "Egy változó világ bankjának" lenni azt jelenti, hogy a BNP Paribas felelős és ügyfelei növekedése iránt elkötelezett bank. Magyarországon a jelen lévő cégeinken keresztül biztosítjuk a legjobb megoldásokat lakossági és vállalati ügyfeleinknek.