A Malév leállása és az elhúzódó világgazdasági válság ellenére is alig 4,7 százalékos utasszám csökkenéssel zárta az elmúlt évet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA). A budapesti légikikötő egészen pontosan 8 504 020 utast fogadott vagy indított az elmúlt évben. (Amikor még nem lehetett számítani a Malév leállására, a BA 2102-re némi utaszám növeledéssel számolt, s azt várta, hogy ez elérheti a 9,2 millió főt).
A Budapest Airport már a Malév 2012. február 3-i csődjének napján hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a földre kényszerített nemzeti légitársaság helyére újabb légi fuvarozók lépjenek. A légitársaságok villámgyorsan reagáltak a keletkezett piaci résre, a Lufthansa már 72 órán belül elindította a hamburgi és a berlini járatot, az Air Berlin szintén három nap alatt megérkezett első járatával a német fővárosból. Mind a Wizz Air, mind a Ryanair még a Malév-csőd napján összesen több mint negyven új járat elindítását jelentette be. (Később a Ryanair ettől jelentősen visszakozott).
Tavaly egy sor új légitársaság is megjelent Budapesten, így a görög Aegean Airlines, a francia Brit Air, a holland Transavia, a finn Blue 1, az orosz Ural Airlines, a német OLT Express, és egyszerre 28 járattal tért vissza Budapestre a Ryanair. A Wizz Air tíz új járat elindítását és négy helyett hat gépes flotta üzembe állítását jelentette be. Számos más légitársaság vagy a járatok számának növelésével vagy a meglévő gépek nagyobbra cserélésével reagált a kialakult helyzetre. Emiatt lényegesen javult a repülőgépek kihasználtsága (az ún. load factor) Budapesten, viszont mintegy 23 ezerrel csökkent le- és felszállások száma. Gyökeresen átalakult a légitársaságok aránya is Budapesten. A diszkont fuvarozók részaránya a 2011-es 26 százalékról tavaly 52 százalékra emelkedett.
Bár a Budapest Airport egy sor drasztikus költségcsökkentő intézkedést volt kénytelen bevezetni, mint amilyen az 1. Terminál 2012. május végi kényszerű bezárása volt, illetve a cég kénytelen volt leállítani mintegy 30 millió euró (8,7 milliárd forint) tervezett beruházást, a repülőtéri cég ezzel együtt is túltejesítette a privatizációs szerződésben vállalt fejlesztési kötelezettségeit. Ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hivatalos levélben is elismerte 2012 decemberének végén, hangsúlyozva, hogy a Budapest Airport a vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett - közölte a reptér üzemeltetője.
"A Budapest Airport ennél is többet tehetne a magyar idegenforgalom és különösen Budapest érdekében." - hangsúlyozta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Kifejtette: "Hosszú évek óta nem tudunk dűlőre jutni egy repülőtéri szálloda építésének bürokratikus akadályainak ügyében, holott ez a költségvetésnek egyetlen forintjába sem kerülne, viszont jól szolgálná a turizmus érdekeit. Bízom benne, hogy az MNV Zrt. új vezetőjével rövidesen át tudjuk vágni ezt a gordiuszi csomót."
"Tovább folytatjuk az erőfeszítéseket, hogy a légiközlekedés minden szektorából újabb légitársaságokat hozzunk Budapestre, akár a hosszútávú járatokról, akár az európai hagyományos vagy diszkont légitársaságokról, vagy a charterekről van szó." - nyilatkozta Kam Jandu.