A felperes pénzintézet és az alperes magyar állam is fellebbezett az első fokú ítélet ellen, amelyben a bíróság részben helyt adott a pénzintézet keresetének. A szeptember 3-án kihirdetett első fokú ítélet szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei (ászf). A felperes bank fellebbezésében egyebek mellett egyedi normakontroll eljárás kezdeményezését kérte az Alkotmánybíróságnál (AB).
Az alperes magyar állam fellebbezése szerint a részleges érvénytelenség megállapítása kizárt, a törvény az elveket logikai egységként kezeli. Az elsőfokú ítélet szerint egy ászf kikötésen belül az egyes kikötésekre kiterjedő részleges érvényesség megállapítását semmilyen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki. Kizárólag az a feltétele, hogy az egyes szerződési kikötések megfelelnek-e a törvényben meghatározott valamennyi elvnek. A felperes fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését az AB-nál kezdeményezett más pénzintézet ügyében folyamatban lévő eljárás lezárásáig. Az alperes fellebbezése szerint nincs közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály, EGK irányelv pedig jogvitában nem alkalmazható közvetlen hatállyal. Az alperes magyar állam jogi képviselője fellebbezési kérelmét fenntartva jelezte: hasonló ügyben az ítélőtábla előző nap megállapította, hogy a szerződéses feltétel érvényessé nyilvánításához szükséges az, hogy valamennyi törvényben rögzített feltételnek egyidejűleg megfeleljen.
A felperes pénzintézet jogi képviselője közölte: szintén fenntartják fellebbezési ellenkérelmüket. Kiemelte, hogy előző nap kapták kézhez az alperes ellenkérelmét, amelyre ilyen rövid idő alatt teljes mértékben felkészülni nem lehetett.