A bíró kiemelte: a bíróság nem fogadta el a CIB Bank azon érvelését, hogy az általa alkalmazott referenciakamatok nem tartoznak a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) hatálya alá. A bíróság szerint azok a törvény hatálya alá tartoznak, mivel felperesi döntésen alapultak, a bank a kamatokat, díjakat "saját elhatározása szerint" módosíthatta.

A bíróság megállapította, hogy a bank által alkalmazott szerződéses kikötések sértették az arányosság és az átláthatóság elvét, mert nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.

A kikötések többsége nem felelt meg a szimmetria elvének sem, mivel a fogyasztó terhére végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítással szemben nem kezelték kötelezettségként a fogyasztó javára történő szerződésmódosítást. A kikötésekben az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét gyakran sértő rendelkezéseket is talált a bíróság - mondta el a bíró, példaként említve, hogy a bank nem fejtette ki világosan, mit jelent a refinanszírozási feltételek megváltozása.

A bíró hozzátette: a szakmai fogalmak használata önmagában nem tisztességtelen, de lényeges követelmény, hogy az ászf (általános szerződési feltételek) a fogyasztó számára világos, érthető, és áttekinthető szerkezetű legyen.

Az objektivitás elvét is több rendelkezés sértette - jelezte a bíró. Kifejtette: volt olyan rendelkezés, amely szerint az is ok volt az egyoldalú szerződésmódosításra, ha az azonos kockázati kategóriába tartozó lízingügyletek, illetve ügyfelek kockázata megváltozott, de a változás mértékét nem határozták meg. A CIB akkor is változtathatta a díjakat, költségeket, ha például a bank informatikai rendszereit érintette változás, vagy amikor cégjogi átalakulás következtében a nyilvántartások és folyamatok közötti eltéréseket kellett összehangolnia a banknak. Ezek az okok a bíróság álláspontja szerint a bank által is előidézhető, nem objektív okok, így kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a fogyasztót.

A bíró elmondta, hogy a tételes meghatározás elvét is sértette több rendelkezés, így például az, amelyik szerint módosítási okként szolgált, ha bármely jogszabály vagy hatósági rendelkezés vagy ezek értelmezése megváltozik.

A bíró kiemelte: nem azt állítja, hogy a CIB Bank élt is ezekkel a módosításokkal, azonban a szabályozás nem felelt meg a törvényben rögzített feltételeknek.

A törvényszék a döntéskor figyelembe vette az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát is, amely nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók védelmére - ismertette a bíró.