A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Öt-hat év alatt a cigaretta feketepiacát 27 százalékról hat százalékra sikerült leszorítania a Vám- és Pénzügyőrségnek (ami mára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, azaz a NAV része lett), ám félő, hogy a feketézők elleni küzdelem a következő 12 hónapban sokkal többe kerül majd, mint eddig. Az idei novemberi jövedékiadó-emelés többletét még nem minden gyártó hárította át. A jövő évi májusi és novemberi adóemelés az áfa növekedésével együtt 12 hónap alatt 70-80 forinttal növeli a cigaretta kiskereskedelmi árát, ezt az idénről áthúzódó emelés további 15-20 forinttal fejelheti meg. Ez jelentős áremelkedésnek számít, vagyis a NAV-nak fel kell készülnie arra, hogy a dohányosok, illetve a feketézők a következő időben élénkebben keresik egymást.
Egy cigarettapiaci átszervezés, a vele járó rövid távú, a fogyasztó számára áttekinthetetlen helyzet erősítheti a feketézést. A piaci információk szerint a szürke és fekete csatornák továbbra is megvannak: ilyenek a keleti határ menti rendszeres "cigarettaturisták", akik a kiskapukat kihasználva hoznak be olcsóbb legális terméket, amit illegálisan terítenek, sokszor közvetlenül a fogyasztó lakásán, illetve a kínai vagy ázsiai piacok, ahol konténerből árulják a márkás termékeket.
A feltételezés az elemzők szerint nem légből kapott, ugyanis a magyar dohányosoknál is tetten érhető, hogy az áremelkedéseknél csak rövid távon fogják vissza a fogyasztásukat, hosszabb távon azonban nem szoknak le a füstölésről. Ma legálisan 13-14 milliárd szál hagyományos füstszűrős cigaretta fogy, míg a kilencvenes években ez elérte a 20-21 milliárd szálat is. Népegészségügyi szempontból (innen nézve) igazolt az uniós irányelv − a minél magasabb adótartalom elősegíti a leszokást. Ám a helyzet gazdaságilag és népegészségügyileg is bonyolultabb. Az alacsonyabb adótartalmú sodródohány részaránya jelentősen megugrott a fogyasztásban (egyes számítások szerint a hagyományos cigarettapiac 30 százalékát is kiteszi), illetve a hatszázalékos feketepiac sem elhanyagolható. Mindent összeszámolva az elemzések szerint ma 19 milliárd szál cigaretta fogy Magyarországon. A fogyasztás visszaszorítása tehát az adóemeléssel egyelőre nem mutat kiugró javulást, jóllehet − és ezt még a gyártók is elismerik − ha csak szűk réteget is le lehet szoktatni a dohányzásról, az már siker. Ám népegészségügyileg a helyzet továbbra is elszomorító, Magyarország az élmezőnyben van az egy főre jutó cigarettafogyasztásban, annak ellenére, hogy két évtized alatt a termék ára márkától függően 15−25-szörösére nőtt. Szakértők szerint annyira erős a függőség, illetve a dohányzás társadalmi elfogadottsága, hogy az árnövekedés önmagában csak az illegális csatornák felé tereli a fogyasztókat.