A reklámadó és az állami hirdetések visszaesése alapvetően befolyásolta a magyar reklámpiac teljesítményét. Az eredmények azonban így is figyelemre méltók: a teljes piac 2,8 százalékot bővült egy év alatt, annak ellenére, hogy az állami kiadásokat alaposan visszafogták. Az állami költések közel 20 százalékát tették ki a 2014-es reklámtortának, tavaly viszont 13 százalékkal kevesebbet adtak ki ilyen célra.

Tavaly megtörtént az áttörés: a digitális média letaszította a trónról a televíziót. Egy év alatt 14 százalékkal bővültek a netes hirdetések, s az 56 milliárdos összbevétel tavaly már majdnem hárommilliárddal haladta meg a tévés hirdetési pénzeket. A televízió megtartotta pozícióját, míg a digitális reklámköltés nőtt a legnagyobbat.

Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségének és ügyvezetőségének tagja szerint a reklámtorta közel 3 százalékos növekedése azt mutatja, hogy a reklámipar stabilizálódik, annak ellenére is, hogy az állami költések elmaradása az érzékenyebb piacokat - mint például a rádió vagy a köztér - jobban érintette. Ugyanakkor szerinte megnyugtató, hogy a televízió tartja a pozícióját a reklámtortában, és idén erős verseny várható a tévés piacon. A globális online szereplőknek kedvezőbb versenyhelyzetet teremtő jogszabályváltozások pedig összességében a teljes digitális piac első helyre ugrását eredményezték.

Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke kiemelte, hogy  a belföldi és globális szereplők fele-fele arányban osztoznak a digitális költésekből. Az IAB Hungary Adexpect felmérés alapján 2016-ra további két számjegyű növekedést várnak a piac szereplői.

Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke aláhúzta, hogy a televíziós reklámköltések tavalyi, újabb növekedése egyértelműen jelzi a hirdetők töretlen bizalmát a tévé felé, illetve igazolja, hogy a televíziós reklámok hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, nemcsak a márkaismertség építésében, de a fogyasztásösztönzésben is.

A képzeletbeli dobogó harmadik helyén a print média áll. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 57,952 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő 6,27 milliárd forintnyi online bevétellel együtt 2015-ben meghaladta a 96 milliárd forintot. A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét, ezt az adatot erősítik meg az olvasottság kutatás (NOK) számai is, eszerint a magyar lakosság 80%-a, 6 746 000 lapolvasó olvas nyomtatott terméket - összegezte a tavalyi eredményeket Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.

Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke a direkt marketing piac számait összegezte. E szerint a hazai direkt marketing piac mérete 2015-ben 29,3 milliárd forint volt - lényegében nem változott a 2014-es méréshez képest  ami 29,5 milliárd forintot mutatott.

Hantosi Bálint, az Out of Home társelnöke a közterületi reklámköltéseket kapcsán elmondta, hogy a kereskedelmi bevételek látható módon növekedtek, ugyanakkor a 2014-es állami- és választási megrendelések az egész hirdetési piacon és ezen belül az OOH szegmensben is nagymértékű csökkenést mutattak 2014-es évhez képest. Összességében pozitív, hogy az eladások nem csökkentek olyan arányban (-3 százalék), mint amilyen arányban a fentiek alapján kellett volna, hiszen a kereskedelmi bevételek növekedése az állami és választási hirdetések drasztikus csökkenését nagyrészt kompenzálni tudta.

A 2015-ös teljes rádiós reklámtorta 9,06 milliárd forintot tett ki. Turi Árpád a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületé (RAME) elnöke ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a  tavalyi árbevételi adatok jól tükrözik az év közben bekövetkezett iparági változásokat. Az általános bizonytalanság rányomta bélyegét a kereskedelmi aktivitásra. Összességében a rádiók büszkék lehetnek 2015-ös teljesítményükre, hiszen a tavalyihoz képest a heti átlagos hallgatószám éves szinten további 100 ezerrel bővült.