A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az áramfogyasztók és a földgázszektor közösen finanszírozzák idén a távhőszolgáltatók rezsicsökkentés miatti kompenzációját, a már létező kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj mellett ugyanis január elsejétől − a Magyar Energia Hivatal (MEH) lapunk kérdésére adott válaszai alapján − a "földgázszektorból származó befizetések" jelentik a támogatás forrását. Az áramfogyasztók által kilowattóránként 1,2 forint értékben fizetett "kapcsolt fillérből" tavaly közel 43 milliárd forint folyt be − ami a fejlesztési miniszter rendeletében meghatározott társaságok kompenzációjára fordítható −, idén azonban már összesen 52 milliárdra számíthatnak a szolgáltatók. A karácsony előtt kiadott NFM-rendelet szerint új elemként a termelők a hazai termelésű földgáz meghatározott mennyisége után (az első negyedévben) megajoule-onként 0,087 forint kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulást fizetnek − ez mintegy egymilliárd forint többletbevételt eredményez. A MEH lapunkkal azt közölte, a kompenzációs kassza e tételből származó bevétele az előzetes számítások szerint az év egészében "ezen összeg többszöröse lesz", illetve további fedezetet jelent a távhő-szolgáltatói kompenzációs kasszában a 2011−2012-es fűtési szezonban felhalmozódott maradványösszeg.

A többlettámogatás gyakorlatilag teljesen kompenzálja a szolgáltatók rezsicsökkentésből eredő veszteségeit, az ugyanakkor előfordulhat, hogy egy-egy cég a szükségesnél valamivel kevesebb pénzhez jut, ez azonban várhatóan nem okoz majd komolyabb problémákat − mondta a Napi Gazdaságnak Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. Fekete ugyanakkor továbbra is átmenetinek tartja a távhőár-szabályozás hatályos rendszerét, a hatósági ár kialakítása ugyanis nem transzparens, bár a pontosság sokat javult a kezdeti állapothoz képest. Az illetékes tárca továbbra is a befagyasztott szinthez képest változtat, így a korábbi, önkormányzati szabályozásból eredően továbbra sem tekinthető egységesnek a rendszer.

Nagyobb meglepetésekre azonban nem kell készülniük a mostani fűtési szezonban a távhőszolgáltatóknak, egyelőre sem a gáz beszerzési árában, sem egyéb tényezőkben nem látszik komolyabb változás. Gondok ott jelentkezhetnek, ahol a gázalapon kapcsoltan hőt és áramot termelő egységek is önkormányzati tulajdonban vannak. A távhőszolgáltatók kétszázalékos nyereségkorlátja miatt kiugró eredményekre egyébként sem kell számítani, hiszen az e feletti pozitív eredményt csak fejlesztésre költhetik a cégek, egyébként a támogatási alapba kell befizetniük a többletet. A teljes magyar távhőcsőrendszer nagyjából 1500 kilométer, ami a 150−180 milliárd forint árbevételhez képest összességében kevesebb mint 200 millió forint többlet-adóterhelést jelent majd a közműadó miatt.

A rezsicsökkentés várhatóan a távhőszektorban egységesen 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákat eredményez majd, ettől ott lehet eltérés, ahol a használati meleg víznél a felhasznált vizet is a hőszolgáltató számlázza. Fekete Csaba ugyanakkor nem számít a kintlevőségek gyors csökkenésére, a mostani lépés inkább a növekedési dinamikából vehet vissza. A MEH legfrissebb, tavaly novemberi adatai alapján 60 napon túli számlatartozása mintegy 89 ezer lakossági távhőfogyasztónak van, összesen nagyjából 12 milliárd forint értékben (a hivatal először tavaly kért be ilyen adatokat).