A hagyományosan lakás-előtakarékossági programokkal rendelkező országokban sokkal kisebb volt az ingatlanpiaci válság okozta hatás, miután a válság előtt csak mérsékelten emelkedtek a lakásárak és visszafogottabb volt a jelzáloghitel-állomány bővülése is - mondta el Jirka Gehrt, a Bausparkasse Swabisch Hall nemzetközi vállalataiért felelős vezetője. A modell Nagy Britanniából származik, ám ott 1986-ban hatályon kívül helyezték a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt - az addig nagyon szigorúan kötött hitelezési feltételeket fellazították.

Ezt követően az addig sikeres building societie-ket általános bankká alakították, megszűnt az addig a modellre jellemző fix kamatozás és a kamatokat is a piaci szintekhez igazították. Az átalakított hitelintézetek ráerősítettek az ingatlanpiaci buborékra, amely a válság bekövetkezte után ezen cégek csődjéhez vezetett - a legkomolyabb veszteséget a Northern Rock összeomlása jelentette.
Németországban 1948 óta 13 millió lakás megvásárlásához járultak hozzá a lakás-takarékpénztárak - az országban mintegy 20 millióra tehető a klasszikus öröklakások állománya. Hasonló arányokról lehet beszámolni Ausztria esetében is, ott a lakosság 66 százaléka rendelkezik lakás-előtakarékossági szerződéssel.

Referenciatermék lett az Unióban a lakás-takarékpénztár

A Swabisch Hall 7 millió ügyfelének 7,7 millió szerződését kezeli, az ügyfelek betétállománya 249 milliárd eurót tesz ki, míg évi 12 milliárd euró értékben nyújtanak hitelt az ügyfeleknek. Ezzel a társaság 30 százalékos piaci részesedést ért el a német lakás-takarékpénztári piacon. A társaság saját értékesítésén túl a német szövetkezeti pénzintézeti csoporton (Genossenschaftliche FinanzGruppe) belül is értékesíti a termékeit. Németországban a 2011-es adatok szerint a lakáshitelezésen belül 24 százalékot tett ki a lakás-takarékpénztárak által finanszírozott ügyletek aránya.

A modell sikerét jelzi, hogy az Európai Bizottság Zöld könyve referenciatermékként említi az új pénzügyi termékekre és pénzügyi struktúrákra vonatkozó megoldások ismertetéseként. Jirka Gert szerint aligha véletlen, hogy szerte a világban, az USÁ-tól Chilén át Oroszországig és Lengyelországig komoly kormányzati érdeklődés mutatkozik a megoldás iránt.

A Swabisch Hall csak olyan országokban van jelen, ahol a lakás-előtakarékosságot állami támogatás segíti - ez ugyanis komoly mértékben segíti a modell elterjedést. Azzal kapcsolatban folyamatos a vita, hogy mekkora támogatás szükséges a modell sikeres működéséhez. Jirka Gert ezzel kapcsolatban németországi példákat hozott fel: az ottani kimutatások szerint egy euró állami támogatás 75 eurónyi hitelnyújtást tesz lehetővé. Az így épített lakások révén ugyanakkor a támogatás bekerül a gazdaságba - munkahelyeket teremt és növeli a fogyasztást is.

Magyarországon a válságot követően sikerült előretörnie a lakástakarékpénztáraknak - 2012-ben a Fundamenta a piacon kibocsátott hitelek 25,5 százalékát helyezte ki, így Jirka Gert szerint a modell nagyban hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradjon a lakáshitelezés Magyarországon. A lakás-takarékpénztári piacon a magyar leánycég mutatja fel a legnagyobb, 60 százalékos piaci részesedést (Kína után, ahol viszont a Swabisch Hall egyelőre egyedüli szereplő ezen a piacon.)

Ami elindította a piacot

Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a válság és a megemelt, évi maximum 72 ezer forintos állami támogatás mellett a hitelezési termék áttöréséhez az is kellett, hogy 2011. januárjától az áthidaló hitelezés felső korlátját a szabad eszközök esetében a korábbi 20 százalékról 75 százalékra emelte a jogalkotó, s így megszűnt az azonnali hitelezés szűk korlátja. Gergely szerint a PSZÁF kissé bizalmatlan volt ezzel az engedménnyel, jóval kisebb szintig engedték volna fel az említett korlátot.

Gergely szerint ugyanakkor amikor ezt a javaslatot megfogalmazták, még senki nem számított arra, hogy a hitelpiac ennyire összeomlik - a lehetőség megteremtése így tényleg segített ahhoz, hogy például tavaly legalább 153 milliárd forintnyi hitelkihelyezés történjen - amiben ráadásul 58 milliárdot a végtörlesztéshez felvett kölcsönök állománya is benne volt. A rendszer ugyanakkor biztonságos: a hitelállomány a szabad eszközök 33-34 százalékára rúgott tavaly, idén vélhetően 40 százalékra emelkedik majd. A mostani elképzelések szerint az a hitelállomány 2016-ra éri majd el a szabad eszközök 70 százalékát, ám Gergely szerint ez is biztonságos lesz - s persze közben növekedhet a megtakarítási állomány is.

A társaság tervei szerint a tavalyi 52 milliárd forintos hitelfolyósítást 2015-re 61 milliárd forintra emelik. Az idei tervekről szólva Gergely Károly elmondta: a társaság 47 milliárdos kihelyezéssel számol, ami a végtörlesztés okán tavaly kihelyezett 8 milliárdot nem számolva, 10 százalékos növekedést jelent.

Magyarországon az állami támogatás mértéke közel a legmagasabb 72 ezer forint (240-250 euró), viszont más országok átlagosan 1,5 éves kötelező megtakarítási időszakával szemben hazánkban 4 éves ez a ciklus. Az idén a Fundamenta ügyfelei nagyjából 20 milliárd forintnyi állami támogatást kapnak - a társaság prognózisa szerint 2017-re sem emelkedik majd az állam által e célra szánt összeg 25 milliárd forint fölé, miközben az ügyfél-kifizetés összege 110 milliárd forintról 180 milliárd forintra nő majd.

Javul a megtakarítási mutató

Érdekes, hogy az elmúlt években - a válság ellenére - 84 százalékról 90,6 százalékra nőtt a vállalt megtakarítások teljesülése - ez a mérték jelenleg magasabb, mint a hasonló német mutató. Külön számítást egyelőre nem végzett a Fundamenta, ugyanakkor az elnök-vezérigazgató szerint lehet alapja annak, hogy a fizetési fegyelem azért nő, mert a mostanában belépők az árfolyamgát konstrukció mellé választák az árfolyamgátat. A Fundamenta tavaly 130 ezer szerződést kötött, ezek közül 10-15 ezer esetben választották árfolyamgát mellé az előtakarékoskodást.

A lakás-takarékpénztári konstrukció valóban hosszú távra szól, ezt mutatja Gergely Károly szerint, hogy a Swabisch Hall 1997-től 15 milliárd forintot költött a leánycégére, míg az idei 1,5 milliárdos kifizetéssel együtt a teljes kifizetett osztalék 5,3 milliárd forintra rúgott.