Az Európai Bizottság november 7-én hozza nyilvánosságra a 2012 és a 2014-es időszakra vonatkozó őszi makrogazdasági előrejelzéseit, ami egyúttal annak számbavételére is apropó lesz, hogy az uniós tagállamok az előírt pályán haladnak-e a költségvetési hiány kiigazítása felé.

Noha a 27-ből jelenleg 21 ország ellen folyik a GDP-arányosan 3 százaléknál magasabb államháztartási hiány miatt eljárás, a tilos zónán kívül lévő hat tagállam sem mentesül a számonkérés alól. "Novemberben értékelést készítünk arról, hogy valamennyi tagállam hathatós intézkedéseket hozott-e (a deficit lefaragására), függetlenül attól, hogy deficiteljárás folyik-e ellene vagy sem" - jelentette ki múlt héten a BruxInfo kérdésére egy nevének elhallgatását kérő magas rangú uniós illetékes.

Bár az egyes országértékeléseknek elvileg nincs közük egymáshoz, a Bizottság az általános politikai kontextust is figyelembe veszi majd, amikor az egyes országoknak küldendő üzenetekről dönt.

Brüsszel eddigi utolsó prognózisában, idén május 31-én 2012-ben a GDP 2,5 százalékára, 2013-ban pedig 2,7 százalékára becsülte a magyar deficitet, ami alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kormány megfelelt a márciusi tanácsi határozatban foglaltaknak és hathatós lépéseket tett a hiány kiigazítására.

Az előre borítékolható, hogy akárcsak tavaly, idén sem lesz elegendő a 3 százalék alatti hiánycélt teljesíteni, Brüsszel a pénzügyminiszteri tanács márciusi határozatával, és az Európai Szemeszterben tett országajánlásokkal összhangban arról is meg akar győződni, hogy a kiigazítás alapvetően nem egyszeri intézkedésekkel történt és hatása tartós lesz, vagyis nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ország a következő években visszacsúszik a deficiteljárásba. A fő kérdés most az, hogy a két Matolcsy-csomagban jelzett intézkedéseket milyennek minősíti a Bizottság és hogyan árazza majd be.

Brüsszelnek már május végén is voltak ezzel kapcsolatban aggályai, a pozitív végkövetkeztetés dacára. "A konszolidációs erőfeszítések több kérdést felvetnek a minőséget illetően, mivel főleg a bevételi oldalra összpontosítanak és a romló üzleti környezet fényében akadályozhatják a gazdaság növekedését.." - áll a Bizottság akkori értékelésében. A testület utóbbi kapcsán jelezte, hogy a 2013-ban újonnan bevezetendő adók közül több, például a pénzügyi tranzakciós illeték, vagy a telefonálási adó versenytorzító lehet.

"Ez azt jelenti, hogy továbbra is jelentős a bizonytalanság az esetleges magasabb hiányt illetően" - vonta le a következtetést május végén a Bizottság, részben ezzel magyarázva azt, hogy miért nem javasolja a deficiteljárás megszüntetését hazánkkal szemben, és miért csak annak kimondására kéri a pénzügyminiszteri Tanácsot, hogy "az eljárásnak ebben a szakaszában nem lát okot további lépésekre". Most sok függhet például attól, hogy a jövő évre a bankadóból befolyni tervezett bevétel megduplázását miként fogadja, és hogyan könyveli majd el a Bizottság, amely a múltbeli tapasztalatok alapján az intézkedések végrehajtási kockázatait is figyelembe veszi a saját számításainál.

Ebben a pillanatban nem lehet tudni, hogy Brüsszel milyen számokkal jön majd ki november 7-én, de a BruxInfónak nyilatkozó források élnek a gyanúperrel (és ezt a kormányfő is közvetve megerősítette), hogy nem ítéli majd elegendőnek az eddig bejelentett korrekciókat.

A Magyarország számára lehető legrosszabb, ám továbbra sem túl valószínű forgatókönyv az lenne, ha a Bizottság ajánlást tenne a december 4-i Ecofinnak arra, hogy mondja ki, hazánk nem tett eleget a Tanács 2012. márciusi határozatában foglalt ajánlásoknak (a szokásos fordulattal, "nem hozott hathatós intézkedéseket"). És ezzel párhuzamosan azt is javasolná, hogy fagyasszák be 2013. január 1-től a kohéziós alapból elérhető pénzügyi kötelezettségvállalások egy részét. Ez azért lenne övön aluli ütés, mert ebben az esetben a kormánynak lényegében nem lenne már ideje a korrekcióra, a döntés feloldására és a szankció elkerülésére. Ellenben, ha januárban mondanák ki ugyanazt, akkor még egy éve lenne a pénzbírság elkerülésére, hiszen a felfüggesztés mindig a következő év januárjától érvényes.

Ez azonban természetesen csak elvi lehetőség. Az már kevésbé, hogy bármi legyen is a magyar költségvetési tervek kielemzésének az eredménye, Brüsszel legkorábban valószínűleg csak 2013 tavaszán javasolhatja a hazánkkal szemben 2004-óta érvényben lévő deficiteljárás megszüntetését, amit aztán a jövő júniusi luxemburgi pénzügyminiszteri tanácsülés szentesíthet.