A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A hazai ikt-szektorban foglalkoztatottak aránya alapján − ami mintegy 150 ezer főt jelent − Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Ezt a pozíciót erősen veszélyeztetik az új keretszámok. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a teljes hazai export közel húsz százalékát produkáló magyar szoftverexport kivéreztetésével járhat a kormány felsőoktatási keretszámokról szóló döntése. A meghatározóan magyar szellemi teljesítményre épülő piac már ma is súlyos szakemberhiánnyal küzd, ha ez a tendencia folytatódik, a magyar vállalatok behozhatatlan versenyhátrányba kerülnek.

Az IVSZ többször hangsúlyozta már, hogy a szakemberképzés kulcsa a magyar informatikai, távközlési és elektronikai szektor és a magyar szoftverexport fejlődésének. A szoftverexport a mintegy ezermilliárd forint értékű összes exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. Ez − más szektorokkal ellentétben − szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő, kizárólag az emberi munkára alapozva. A folyamatosan növekvő szoftverexport miatt az ikt területe az egyetlen az összes hazai iparág közül, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram esetén a 180 milliárd forintos magyar szoftverexportpiac öt év alatt megduplázható lenne s ennek következtében több tízezer új munkahely jöhetne létre. A szakemberek számának további csökkenése esetén ezt a lehetőséget Magyarország egészen biztosan nem tudná kiaknázni − jegyzi meg az IVSZ.

A kiszivárogtatott − és azóta a kormányszóvivő által nem cáfolt, sőt inkább megerősített − hírek szerint jövőre a kormány a műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyek nagyjából ötöde. Az IVSZ szerint a helyzetet az sem javítaná érdemben, ha a részösztöndíjas helyek száma jelentősen emelkedne, hiszen a műszaki és más természettudományos képzések még ebben a formában is drágábbak lesznek, mint más − például a jogi és közgazdasági − szakmák esetében a teljes egészében költségtérítéses, vagyis fizetős felsőoktatás.

Kép: MTI