Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000 óta minden évben elkészíti a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit tartalmazó Munkaerőpiaci Tükör elnevezésű kiadványát. A decemberben megjelenő, idei kiadás is számos területet átölel. A Napi Gazdaság Online most azt a részt vette górcső alá, amely azzal foglalkozott, hogy a külföldről jövő cégfelvásárlások milyen hatással voltak a munkavállalók béreire. (A vonatkozó rész az 1986-os évi adatok elemzésével kezdődik, és 2008-al végződik, azaz akkor amikor a válság elkezdődött, illetve hazánk már négy éve az EU tagja volt.)

Az első külföldi cégfelvásárlásokra a rendszerváltás után, 1989-ben került sor, ekkor vette meg például a Tungsramot a General Electric - olvasható a John Sutherland Earle és Telegdy Álmos által jegyzet tanulmányban. A dokumentum szerint a folyamat - főképp az egyre nagyobb állami kedvezményeknek köszönhetően - egyre erőteljesebbé vált, így az 1990-es évek közepére elértük, hogy az egy főre jutó külföldi befektetések értékét tekintve hazánk állt az első helyen a volt szocialista államok között, miközben ma éppen az a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy szinte semmilyen beruházás nem történik az országban.

Nem mindenhol szívesen látott vendégek

A kormányok általában szívesen látják a külföldi befektetőket és kiemelten kezelik őket, mivel ezek új pénzügyi források lehetőségeit nyitják meg, új munkahelyeket teremtenek és modern technológiákat importálnak a fogadó országba - olvasható a Munkaerőpiaci Tükör 2012 című tanulmányban. Ugyanakkor a stratégiai területeken (például repülőtársaságok, pénzügyi szektor) a legtöbb ország tiltásokat vezetett be, így például a legutóbbi időkig még az Egyesült Államokban sem lehettek ezek a vállalatok külföldi tulajdonban.

A kutatás megállapította, hogy a külföldi befektetők általában a jól működő, fejlettebb cégeket keresik, így ott a bérek már alapból magasabbak, mint a magyar átlag. A külföldi tulajdonosok arányaiban több nőt, illetve főiskolás és egyetemet végzettet alkalmaznak, ennek megfelelően pedig kisebb arányban szakképesítés nélküli, szolgáltatási jellegű és irodai dolgozókat.

A külföldi cégek mind a tárgyi eszközök értékével, mind a foglalkoztatottak számával mérve sokkal nagyobbak, mint a belföldiek, és ugyancsak nagyobb értékeket látunk, ha a munkatermelékenység, azaz az egy alkalmazottra jutó eladások értéke alapján mérjük össze őket. A külföldi és a hazai vállalatok iparági eloszlása is alapvetően különböző, hiszen míg a határon túli cégek uralják a feldolgozóipart, addig kevésbé vannak jelen például a mezőgazdaságban, építőiparban, vagy az üzleti szolgáltatási szektorban.

Több fizetést hoz a külföldi tulaj

A kutatás eredményei szerint a külföldi felvásárlások pozitív hatással vannak a bérekre, az új tulajdonos megjelenése nemtől függetlenül átlagosan 16-27 százalékkal növelte a fizetéseket. Ez az emelkedés minden dolgozót érint, ám differenciáltan: a legjobban a vállalatvezetők (47 százalék), az egyetemi végzettséggel rendelkezők (35 százalék), illetve a magasan képzett, fiatal dolgozók járnak, de a legalacsonyabb végzettséggel is 12-16 százalékos bértöbbletet mértek. Érdekesség, hogy a fizetéskülönbség annál kisebb, minél nagyobb a dolgozó munkatapasztalata.

A külföldi felvásárlás még nagyobb hatást ér el, ha állami céget vesznek meg, de az sem mindegy, honnan jön az új tulaj: ha gazdag a küldő ország, akkor az a bérekre is nagyobb hatással van. Szomorú tény azonban, ha a külföldi tulajdonos az eladás mellett dönt, és magyar lesz az új tulaj, akkor a bértöbblet egy része eltűnik.

A miértek

Arra, hogy miért ilyen magasak a külföldi befektetések bérhatásai, a kutatók is keresték a választ. Az egyik lehetséges magyarázatnak azt tartják, hogy a magyarországi vállalatok a tranziciót hátrányos helyzetben kezdték, technológiailag és szervezetileg messze elmaradva az élenjáró országoktól, és emiatt a külföldi befektetőknek könnyű dolguk volt emelni a termelékenységet és a béreket - ez főleg a rendszerváltás utáni időszakra jellemző.

Egy másik lehetséges forgatókönyv, hogy a fejlett országok tulajdonosai sokkal naprakészebb technológiával és jobb szervezeti tőkével rendelkeznek, ezáltal jobban megnövelik a vállalat termelékenységét és következésképpen a béreket.

Ezen kívül voltak alternatív feltételezések is, miszerint a külföldi tulajdonosok méltányossági okokból hajlandók megemelni a magyarországi dolgozók béreit, vagy azért, hogy jobb teljesítményre késztessék őket, vagy hogy minél több ideig tartsák őket a vállalatnál.