A magyar cég, amely szinte csak külföldön sikeres

A HandInScan 2011 óta működik vállalkozásként, miután néhány fiatal mérnök összeállt a műszaki egyetemen (BME), hogy Semmelweis Ignác munkájának folytatásaként felvegyék a harcot a modern kor rezisztens baktériumai ellen. Ennek érdekében létrehoztak egy digitális kézszkennert, amely kézhigiéné objektív ellenőrzésére szolgál.

A startup ennek megfelelően leginkább kórházak számára értékesíti a terméket, amire a statisztikák szerint szükség is van, hiszen a kórházi fertőzések ma is évente több százezer halálesetért tehetők felelőssé. Ez az adat csak a nyugati világra vonatkozik, a szegényebb régiókban ennél is rosszabb lehet a helyzet.

A módszer egyébként rendkívül egyszerű: egy speciálisan jelölt kézfertőtlenítőszer használata után az eszköz megméri a kézmosás hatékonyságát és azonnali visszajelzést ad a felhasználónak. A mérések eredményei ráadásul az internetre is feltölthetőek, így akár külön kézhigiénés statisztikát is létre lehet vele hozni az intézményekben.

Főleg külföldön

A mostani egy nagyon izgalmas időszak a cég életében, hiszen tavaly már megkezdődött a piaci értékesítés, a kis szériájú gyártásig eljutott a cég - árulta el a Napi.hu-nak Róna Péter vezérigazgató. Mint mondta, jelenleg főképp Európára koncentrálnak, ugyanakkor büszkék rá, hogy az egyik legelső terméket, máris Kanadába sikerült eladni, ami az ottani viszonteladóval meglévő jó viszonyon múlt. Az egészségügyben különösen jellemző, hogy a piacot uraló multinacionális orvostechnikai cégekkel a kis innovatív vállalkozások első sorban a személyes kapcsolatok útján vehetik fel a versenyt - emelte ki Róna.

Ezt követően egyre több helyen sikerült megvetniük a lábukat, így viszonteladókon keresztül jelen vannak az angol, német, svájci, osztrák, holland, belga, luxemburgi piacon is, és például Európa legnagyobb kórházában, a bécsi AKH (Allgemeines Krankenhaus Wien) újszülött- és koraszülött osztályán is megtalálható a termékük. "Van egy-két távolabbi ország is, ahova sikerült bevinnünk a terméket, ilyen volt például Omán, de ilyen Dél-Korea és Japán is. Ez utóbbi országból egyébként az interneten keresztül talált meg minket egy nagyon komoly orvostechnikai cég. Alapvetően a tengerentúli államok nincsenek a célkeresztben, hiszen amíg a közeli, uniós országokba bármikor ki lehet "ugrani" a vevőhöz, installálni, ellenőrizni a terméket, személyes kapcsolatot építeni, addig ez például Japánnál nem megoldható. De ha jön egy lehetőség egy startup életében, akkor azt természetesen nem hagyhatja ki" - fogalmazott Róna.

Így jutottak el odáig, hogy a tavalyi 33 millió forintos exportbevételt az idei első félévben már megduplázták és további dinamikus növekedésre számítanak az év második felében is. Persze ehhez szükség van arra is, hogy fejlesszék a gyártásukat, hiszen át kell állniuk sorozatgyártásra. "Teljesen más a logisztikai helyzet, ha hirtelen már nem 10, hanem 100 szkennert kell legyártani" - indokolt Róna, aki szerint a mostani fókuszban főképp a nagyobb angliai és német egészségügyi intézmények vannak. Amennyiben ugyanis sikerül oda betörni, úgy ezen "kulcs- és véleményvezér" kórházak pozitív eredményeivel sok új vevőt szerezhetnek maguknak. Az Amerikai Egyesült Államok nagy falat, egyelőre még a piaci előkészítés és az engedélyeztetést zajlik, a reményeik szerint jövő ilyenkor már ott is meg tudják vetni a lábukat. Ennek is köszönhetően el szeretnék érni, hogy a néhány tízes korai kórházi használók számát és az 50-100 viszonteladókon keresztül értékesített készüléket legalább 2-300-ra tornázzák fel.

Itthon nem keresett

Szomorú ugyanakkor, hogy a magyar piacon ez idáig alig tudtak terjeszkedni, a teljes árbevételük több mint 90 százaléka külföldről származik. Az itthoni sikerek közül azt lehet kiemelni, hogy a Semmelweis Egyetem kezdettől fogva az együttműködő partnerük, és néhány magánintézmény, valamint a szegedi egyetemi kórház már vásárolt a szkennerből. Magyarországon más modell működik: tavaly ősszel indult egy 20 kórházat érintő egy éves oktatás-sorozat és felmérés a Hartmann-RICO-val együttműködve. Jelenleg az eredmények - több mint 6 ezer mérést végeztek a gépek - értékelése zajlik, ezekre a tapasztalatokra építve várhatóan itthon is sikerül valamivel nagyobb elfogadottságot produkálni, hiszen többek közt a hatóságok, és az ÁNTSZ is támogatja a technológiát.

És hogy miért könnyebb a határon túl terjeszkedni, még akkor is, ha Róna szerint a HandInScan számára bevallottan fontos a magyar piac? A vezérigazgató szerint a válasz egyszerű: bár a megfelelő higiénia fontossága Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap, ez a nyugati világban "sokkal inkább benne van a köztudatban", az USA-ban és az Egyesült Királyságban például konkrét pénzügyi mutatókat is rögzítenek hozzá az egészségügyi intézmények, azaz kiszámolják, hogy mennyivel került volna kevesebb pénzbe, ha megelőzik, és nem kezelik a fertőzést. Esetenként ez közvetlen a kórházi finanszírozási számokban is megmutatkozik. Sokat segít az is, hogy ezen országok számos intézményében kifejezetten deklarált cél az, hogy zéróra vigyék le a kórházi fertőzések számát.

A legnagyobb gondot egyébként az úgynevezett MRSA-fertőzés (methicillin rezisztens staphylococcus aureus) okozza, ami kifejezetten egy egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést jelent, azaz a beteg leginkább a kórházi kezelés alkalmával fertőződik meg. Ennek a leggyakoribb megjelenési formája a sebfertőzés, a bőr- és lágyrész fertőzés, véráram-fertőzés és tüdőgyulladás.

Hazánk nem áll túl fényesen: egy 2012-es felmérés szerint a világon 1,4 millió ember kap évente kórházi tartózkodása idején valamilyen fertőzést és Magyarország vezető volt ebben a tekintetben, de az sem túl biztató adat, hogy a magyar kórházakban észlelt fertőzések költségei 2008-2015 között lényegében megduplázódtak és 3 milliárd forintra emelkedtek. Az ÁNTSZ idén februárban például azt közölte, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő MRSA fertőzéshez köthető halálesetek száma hazánkban 2014-ben 44 volt. Igaz, mások szerint ez inkább 2-3 ezer, az alkalmazott statisztikai módszerektől függően...

Mindezek ellenére Róna szerint itthon komoly szemléletbeli problémát jelent, hogy az egészségügyi intézmények elsősorban költségként tekintenek bárminemű fejlesztésre, márpedig szerinte hosszú távon az eszköz beszerzése költségcsökkentő hatású lenne, hiszen a megelőzés mindig olcsóbb, mint az utólagos kezelés. "A Semmewleis Scanner pont ebben kíván segíteni, megfelelő oktatással és ellenőrzéssel megelőzni a kórházi fertőzéseket" - mondta Róna.

Persze nem történhet minden egyről a kettőre, szisztematikus fejlesztési stratégiára van szükség. Amikor a magyarországi kórházaknak az is gondot jelent, hogy a megfelelő számú ápolót és orvost fel tudják venni, és amikor idén június végén 51,7 milliárd forint lejárt tartozást görgettek maguk előtt, akkor valahol érthető, hogy minden plusz költségre fájdalommal tekintenek. Ahogy a betegek is a fertőzésekre...