Nyugat-Európában a piac növekedési motorja az életbiztosítás. Bár Magyarországon is hasonló tendencia rajzolódik ki, fontos különbség, hogy az élet- és nem-életbiztosítások aránya évek óta nagyjából azonos szinten van, miközben a kívánatos az európai szinten érvényesülő kétharmados életbiztosítási arány lenne - mondta a szakember a szeptember 20-i biztosítási világnap alkalmából.

A biztosítási szektor súlya a GDP-hez képest (a biztosítási díjbevétel alapján számolva) 10 százalék felett van az Egyesült Államokban, az EU-országok átlaga pedig 8 százalék körüli. Európában a biztosítási szektor súlya Hollandiában, Nagy-Britanniában és Franciaországban a legmagasabb - 10 százalék feletti -, míg az új tagországok adatai 1,5 és 5,7 százalék közé esnek. Magyarországon a díjbevételek GDP-hez mért aránya 2010-ben 3,2 százalék volt. Három évvel később ez az arány - 29 078 milliárd forint GDP és 809,4 milliárd forint biztosítási díjbevétel mellett - viszont már csak 2,8 százalékot tett ki.

Még van hova nőni

Az európai biztosítási szövetség - az Insurance Europe - adatai szerint az egy főre jutó életbiztosítási költés 2013-ban 1124 euró volt évente, míg a nem élet jellegű biztosításokra és balesetbiztosításra 564 eurót költött egy átlagos európai polgár. Az életbiztosítási szegmens a meghatározó Európában. A legfejlettebb piac Svájc, Finnország, Dánia és az Egyesült Királyság, ezen országokban az egy főre eső életbiztosítási költés évi 3000-3500 euró. Az 1124 eurós éves európai átlaghoz képest sereghajtó Törökország, Románia, Bulgária és Lettország, ezekben az országokban alig 100 eurót költenek évente életbiztosításra.

Magyarországon az átlagos költés 150 euró körül van - ismertette Pandurics. Az idei első fél évben a hazai biztosítási piac enyhén nőtt a korábbi év végi adathoz képest. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, 9,2 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. Az élet-, illetve az ennek speciális változata, a nyugdíjbiztosítás fontossága mellett azzal érvelt: az európai társadalmak elöregedése és az ebből adódó nyugdíjprobléma ma már közismert. Ma nagyjából két aktív korú "tart el" egy nyugdíjast, míg 2060-ra ez az arány megfordul, egy aktív korúra jut két nyugdíjas eltartása.

A magyar nyugdíjbiztosítási alap - az évtized végéig szóló gazdasági előrejelzés szerint - fenntartható, de a KSH ötvenéves prognózisa szerint (2010-től 2060-ig ), a járulékfizetők számának várható milliós nagyságrendű csökkenése miatt, az állami nyugdíjkiadások csökkentése valószínűsíthető.

Így látják a magyarok

A Mabisz megbízásából a Századvég Alapítvány ez év tavaszán, ezerfős mintán vizsgálta a biztosítók megítélését. A társadalom tagjai egységesen - demográfiai és egyéb jellemzőktől függetlenül - pozitívan nyilatkoztak a biztosítókról, az intézményi bizalom a pénzügyi szektoron belül a biztosítók iránt a legerősebb. A biztosítások ismertsége jónak mondható a lakosság körében, az emberek átlagosan négyféle biztosítást ismernek. Legszélesebb körben ismertek a lakás-, az élet-, a gépjármű-, és a balesetbiztosítások.

A megkérdezettek legfontosabb terméktípusoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat, a ház-, illetve lakásbiztosításokat, valamint az egészség- és a balesetbiztosításokat tartották. A reprezentatív felmérés szerint azok a biztosítással rendelkezők, akiknek volt káruk, döntő többségben elégedettek a biztosító eljárásával, ideértve a szolgáltatást is.