Hétfőn döntött az FHB rendkívüli közgyűlése a zártkörű tőkeemelésről, akkor az igazgatóságot legfeljebb 4,45 milliárdos forrásbevonásra jogosították fel. A megadott határidőig beérkezett kötelezettségvállaló nyilatkozatok alapján az alaptőke emelés 14 163 430 darab, egyenként 100 forint névértékű és 717 forint kibocsátási értékű B sorozatú részvény, valamint 2 832 686 darab, egyenként ezer forint névértékű és 7170 forint kibocsátási értékű C sorozatú törzsrészvény zártkörű kibocsátásával valósul meg - áll a szerdán kiadott közleményben. Az új részvények kibocsátási értéke az FHB részvények - a 2015. december 28-i rendkívüli közgyűlés előterjesztésének közzétételi időpontjában, azaz 2015. december 4-én számított - 180 napos forgalommal súlyozott átlagos tőzsdei árfolyama alapján került meghatározásra - olvasható a Portfolio.hu-n.
A B sorozatú osztalékelsőbbséget biztosító részvények tulajdonosát a részvényesi jogok az osztalékjog és a szavazati jog gyakorlása körében azzal az eltéréssel illetik meg, hogy a részvényesek között felosztható adózott eredményből a B sorozatú osztalékelsőbbséget biztosító részvények tulajdonosa az A sorozatú törzsrészvény után járó osztaléknál 10 százalékkal nagyobb mértékű osztalékra jogosult, illetőleg a B sorozatú osztalékelsőbbséget biztosító részvények tulajdonosát szavazati jog nem illeti meg.
Ugyanakkor, ha a társaság valamely üzleti évében nem fizet osztalékot, az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosait az A sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó szavazati joggal egyenlő mértékű szavazati jog illeti meg, mely jogot a következő üzleti évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásáig korlátozás nélkül jogosultak gyakorolni. A későbbi évek eredményéből az elmaradt osztalék nem pótolható. A C sorozatú törzsrészvények tulajdonosát az "A" sorozatú törzsrészvényekhez fűződő jogokkal azonos jogok illetik meg. A kibocsátásra kerülő új "B" és "C" részvénysorozatok tőzsdei bevezetésére nem kerül sor. Az új részvények elsőként a 2016. üzleti év eredményéből jogosítanak osztalékra.
Korábban a társaság 2014-es közgyűlése kizárta, hogy az igazgatóság döntésével megvalósuló tőkeemelés esetén a meglévő tulajdonosok elsőbbséget élvezzenek az új részvények lejegyzésében, így most az igazgatóság az új részvények átvételére a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének harminc, az új részvények átvételére vonatkozó, előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tevő szövetkezeti hitelintézet tagját és Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t jelölte ki.
Az új részvények ellenértéke (kibocsátási értéke), azaz mindösszesen 30 465 537 930 forint a mai napon teljes egészében megfizetésre került - áll a közleményben. A tőkeemelést követően a társaság jelenlegi 6 600 001 000 forint összegű alaptőkéje 10 849 030 000 forintra emelkedik, tehát az alaptőke emelés mértéke 4 249 029 000 forint Az új részvények névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet, azaz mindösszesen 26 216 508 930 forint a bank tőketartalékába kerül. A 2015. szeptember 30-i adatok alapján a társaság konszolidált IFRS szerinti saját tőkéje ezzel 82,3 milliárd forintról 112,7 milliárd forintra emelkedik.
Miért volt erre szükség?
Egyrészt a növekedési tervek miatt: az MNB által 2015 júniusában elfogadott jelzálog-finanszírozás megfelelési mutató (jmm) előírja, hogy minden hitelintézet legalább 15 százalékban (majd később valószínűleg növekvő mértékben) jelzáloglevéllel finanszírozza jelzáloghitel-állományát. November 20-án az 1 millió ügyféllel rendelkező, az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkező 91 takarék megállapodást kötött az FHB-val, aminek értelmében a jelzáloglevél-kibocsátást eddig is végző FHB Jelzálogbank refinanszírozza e takarékok jelzáloghiteleit. A magasabb refinanszírozási állomány egyúttal magasabb tőkeszükségletet is jelent. A szerződést aláíró 91 partner összességében 1493 bankfiókkal rendelkezik, mérlegfőösszegük meghaladja az 1400 milliárd forintot, teljes hitelállományuk közel 500 milliárd forint, amelyből több mint 300 milliárd lakossági hitel, amelyen belül 200 milliárd jelzáloghitel.
Másrészt a szigorodó tőkekövetelmények miatt: a. az MNB október 15-én váratlanul előrehozta a tőkekövetelmények szigorítását, így 2016. január 1-jétől meg kell felelni a végleges szabályoknak. Bár az FHB szeptember 23-a óta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) a tagja, és ez a szervezet a kölcsönös garanciavállalás mellett összevont tőkemegfelelést biztosít valamennyi tagja számára, a jegybank október 16-án úgy határozott, hogy az integrációban taggá válóknak és az FHB-nak egyedileg (szubkonszolidáltan) is meg kell felelnie. Három nappal később, október 19-én megkezdte az MNB az FHB Jelzálogbank felügyeleti tőkekövetelményének (SREP) felülvizsgálatát is, ami tovább növelheti a jelzálogbank tőkeigényét. Az EU-s tőkekövetelményi rendelet alapján (CRR), a hitelintézeti törvény értelmében még egy tőkefenntartási puffert is képezniük kell a bankoknak, ami 2016-ban a teljes kockázati kitettség 0,625 százaléka.
Az FHB mögött nincs olyan külföldi tulajdonos, amely szakmai befektetőként folyamatosan mögötte állna, ez soha nem is volt célja a banknak. Ehelyett egy olyan stratégián dolgozott, amely partneri együttműködésekkel egy versenyképes, vidékre koncentráló pénzügyi szolgáltatói csoport kiépítését célozta meg. A 2013 óta tartó folyamat logikus következménye, hogy most egyes takarékszövetkezetek tulajdonrészt szereznek az FHB Jelzálogbankban.
További részletek a Portfolio.hu-n olvashatók.