Az előírt vállalások egy részét már meglépték korábban, ilyen volt például az MKB-Euroleasing Autópark Zrt. értékesítése, egy másik része vagy folyamatban van, mint a kereskedelmiingatlan-portfólió leépítése, a kockázatkezelési rendszer fejlesztése vagy pedig előírás nélkül, pusztán jól felfogott üzleti érdekből is teljesítette volna az MKB Bank, mint a költségcsökkentést. Az előírt vállalások a szanálási folyamathoz kapcsolódnak: minden szanáláson áteső banknak vállalásokat kell tennie a folyamat során szerzett állami támogatás ellentételezéseképpen. Azaz ez nem jelenthet versenyelőnyt az MKB Banknak, a magyar bankpiacon nem sérülhet a verseny.

Egy hasonlattal élve: a vállalások azt biztosítják, hogy a reorganizációs intézkedések védőhálót jelentsenek a banknak, ne pedig ugródeszkát - fogalmazott Balog.

A vállalások teljesítése azonban nem pusztán előírás, hanem egyben a bank érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy az MKB mihamarabb nyereséges legyen. Minél jobb a bank helyzete, annál vonzóbb lehet a befektetőknek.

Az EB december 16-án közölte, hogy megállapította: a Magyarország által az MKB Zrt. szerkezetátalakításához nyújtandó állami támogatás megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak. Arra a következtetésre jutott, hogy az MKB szerkezetátalakítási terve alkalmas a bank hosszú távú életképességének helyreállítására, biztosítja, hogy a bank tulajdonosai hozzájáruljanak a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez, és korlátozza a támogatás által okozott versenytorzítást.

A bizottság szerint az értékvesztett eszközökre irányuló intézkedés és az MKB szerkezetátalakítási terve alkalmas a bank hosszú távú, állami támogatástól mentes életképességének helyreállítására, valamint - az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően - biztosítja, hogy a bank tulajdonosai hozzájáruljanak a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez, és korlátozza a támogatás által okozott versenytorzítást.

A hétfőn közzétett részletes határozat tartalmazza az EB részletes elvárásait, így például azt, hogy a költségcsökkentésre milyen lépések történjenek, kezdve a bank dolgozói létszámának és fiókhálózatának csökkentésével, egészen a javadalmazási plafon bevezetéséig, illetve az osztalékfizetés tilalmáig. Az állami segítség versenytorzító hatásának csökkentésére többek között elvárják a marketing kiadások 2014-es szintre csökkentését, az állami támogatásra és az esetlegesen abból fakadó előnyökre vonatkozó teljes körű hirdetési tilalmat; az MKB Bank mérlegfőösszegének 1800-2000 milliárd forint között tartását, úgy, hogy az évente maximum a GDP növekedésének ütemében emelkedhet.

Az MKB 2018 végéig nem vásárolhat fel cégeket, csak kis kockázatú (EGK és MNB által garantált) értékpapírokat vehet. Az elvárások között szerepel az is, hogy az MKB-t legalább két pozitív eredménnyel zárt üzleti év után, de legkésőbb az újrastrukturálási időszak végéig be kell vezetni a tőzsdére.