A kormány több fronton is próbálja igazgatni a munkaerőpiacot. Az Országgyűlés rövidesen dönthet a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szabályairól, ami egy újabb csatornát nyit a nyugdíjasok foglalkoztatásához, ami jó ötlet - értékel véleménycikkében a szakportál.

Kérdés persze, hogy a nyugdíjasok kedvezményes, kisebb közterhekkel járó foglalkoztatását miért csak egy szövetkezeti formában lehet szervezni, miért nem lehet egyszerűen kisebb közterheket szabni bármilyen nyugdíjas foglalkoztatáshoz. Ettől persze még lehetne szövetkezni is, aminek sok előnye van, például a nyugdíjas helyett a szövetkezet néz munkalehetőség után, a tagnak csak válogatnia kell az összegyűjtött ajánlatokból. De a közterheket nézve miért kellene kétféle nyugdíjas foglalkoztatási forma? Hiszen a nyugdíjas, ha önállóan dolgozik, vagy szövetkezeten keresztül, ugyanúgy nyugdíjas marad.

Kapcsolódó

Ugyanakkor már ma is lehet nyugdíjast foglalkoztatni, kérdés, miért ez a hirtelen nekibuzdulás. Egyik oka persze kézenfekvő, ami a szövetkezeti forma előnye: mindössze 5-10 százalék árbevételt kell a működésre fordítani, a fennmaradó 90-95 százalékot pedig a dolgozó kapja. Kiadási oldalon mindössze az áfát, az iparűzési adót, valamint a személyi jövedelemadót kell megfizetni.

És a diákszövetkezetek jó üzletet szimatolnak benne.

A kistelepülések kisboltjai kapjanak pénzt, de miből is?

A Magyar Idők beszámolója szerint tárgyal a kormány olyan kérdésről is, miképpen lehetne adókedvezménnyel segíteni a megemelt minimálbérek kifizetését a kistelepüléseken a kisboltokban. Az ötezres lélekszámúnál kisebb falvakban, községekben ne kerüljön lakat az üzletekre, nyilatkozta Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke.

A KSH adatai alapján 2016-ban négyezer-hétszáz kisbolt zárt be végleg, igaz, nem csak a kistelepüléseken, hanem akadt bedőlő üzlet a fővárosban is. Ráadásul a kormány közelmúltban hidegre tett kereskedelemregulázó csomagjának egyik pontja éppen erre a kérdésre irányult. A javaslat szerint a multi áruházak létszámadót fizettek volna, ezt a pénzt kapták volna meg az ötezer főnél kisebb települések boltjai. Egy úgynevezett ellátásbiztonsági alapon keresztül. Hátha így nem szúr szemet az uniós bürokratáknak, gondolhatták valahol.

Az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések száma 2 680 (a KSH legutóbbi adata szerint), összesen 25 815 bolttal. Kérdés, hogy csak az élelmiszerboltok kaphatnának-e bármilyen adókedvezményt, a számuk az előbbinek a fele, 12-13- ezer körül lehet.

Kérdés, miből adja ezt a költségvetés: beszedik a multiktól? - hangzik a Blokkk.com költői kérdése.