A végelszámolásra kerülő Aegon és Erste esetében a visszalépési arány 37-39 százalékos volt, vagyis 10-ből 4 tag elhagyta a pénztárát és ahelyett, hogy másik pénztárba lépett volna át, inkább az állami pillért választotta. A tagoknak persze még van idejük dönteni, hiszen a végelszámolás megindítása után kell nyilatkozni, sokan viszont ezt nem várták meg, inkább már most, a visszalépési határidő előtt léptek.
A maradó és hezitáló pénztárak esetében a visszalépési arány nagyon változó volt, a Budapest esetében például a tagok 15,8 százaléka mozdult meg, míg az OTP-nél a tagok 26,9 százaléka. A piac mérete jelentősen csökkent, jelenleg 74 ezer tag van a pénztárakban, a pálya pedig kettészakadt, hiszen a nagyobb pénztárak (ING, OTP, AXA, Szövetség) 8-16 ezres taglétszámot tudnak felmutatni, a kisebbek viszont csak 2300-2800 tagot, ami nagyon közel van a működési limithez, vagyis a 2000-es taglétszámhoz.
A pénztárak számára a mérethatékonyság elérése a legfontosabb, hiszen csak adományokból tudják a működésüket fenntartani, ami azt jelenti, hogy egy nagy pénztár a költségeit több tagra tudja porlasztani, míg a kisebbeknek (amelyek 2500-2800 fővel működnek) éves szinten sokkal nagyobb adományt kell meghatározniuk. Nagy kérdés, hogy a kisebb pénztárak mit fognak választani, a Pannónia például azt írta, hogy havonta 1700 forintra, vagyis éves szinten 20 ezer forintos adományra van szüksége, míg az ING, a piacvezető 2013-tól évente 4000 forintot határozott meg. A kisebb pénztáraknak is hamarosan elő kell rukkolniuk az adomány mértékével, a pénztárak közötti váltás pedig ezt követően beindulhat, aminek az olcsóbb pénztárak lehetnek a haszonélvezői.