A vesztegetés a legnépszerűbb - növekszik a felderített korrupciós ügyek száma

A korrupció csúcséve 2009 volt − legalábbis ekkor született a legtöbb feljelentés és vádemelés a ügyészségi statisztikák szerint. Akkor 943 eseteben került sor vádemelésre korrupcióhoz kapcsolódóan, amit a 2010-es mélypont követett, azóta évi 700-800 ügy kerül a bíróságok elé. A vádemeléssel végződő ügyek túlnyomó többségét a különbözően minősített vesztegetés teszi ki, ezt követi a hivatali befolyással való üzérkedés. A jelenleg hatályos és a július 1-jétől hatályba lépő új Büntető törvénykönyv is a közélet tisztasága elleni korrupciós bűncselekmények között egyértelműen megkülönbözteti a hivatali és a gazdasági vesztegetéseket. Mindkét csoporton belül pedig aktív (aki adja az előnyt) és passzív (aki az előnyt vagy annak ígéretét elfogadja) személyi kört különböztetünk meg − vezet be a korrupció büntetőjogi alapjaiba Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A kutatók megkülönböztetnek még a hivatali és gazdasági korrupciós cselekmények mellett politikai korrupciót − ám a büntetőjog ez utóbbit nem kezeli külön kategóriaként.

Fontos tudni, hogy a vesztegetés bűncselekményének minősítése nem értékhatárhoz − hanem hivatalos személy esetében egyrészt vezető beosztáshoz, másrészt kötelességszegéshez, míg a gazdálkodó szerv vagy egyesület esetén az önálló intézkedésre jogosultsághoz − kötött. A bűncselekmény az előny kérésével is már befejezetté válik − nem szükséges tehát a kért előny tényleges átadása − hívja fel a figyelmet Fazekas Géza. Mindig súlyosabban minősül az előnyt elfogadó, mint az előnyt adó személy, másrészt a hivatali korrupció szigorúbb megítélés alá esik, mint a gazdasági vesztegetés.

Az állami intézményekhez, az önkormányzatokhoz köthető közpénzekkel kapcsolatos bűncselekmények két nagy típusa különböztethető meg: vagy valamit olcsón akarnak megszerezni az önkormányzattól − jellemzően nagy értékű ingatlant −, vagy a gazdasági társaság drágán akar szállítani az (ön)kormányzati intézménynek. A piaci árnál jóval magasabb áron történő vásárlás, illetve a piaci árnál jóval alacsonyabban történő eladás bizonyítása azonban − különösen egyedi tranzakciók esetén − utólag, a korrupciós cselekmény bizonyítottsága nélkül rendkívül nehéz.

Ezen bűncselekmények feltárását − más "hagyományos" bűnügyekkel szemben − számos további körülmény nehezíti. A korrupciós jellegű bűncselekmények esetében a kapcsolatrendszerek finom hálója alakul ki, amelyben általában egyik félnek sem érdeke e bűnös kapcsolat feltárása. Ráadásul mára már sokkal szofisztikáltabb az elkövetés módja (sokszoros áttétellel közvetítők, nehezen kibogozható külföldi − jellemzően offshore hátterű − cégkapcsolatrendszer), mint a 90-es évek táskás "dokumentumos" embereinek a világa − válaszolta kérdésünkre az ügyészségi szóvivő. Mindez még inkább igaz a közbeszerzések vagy a finanszírozások körül felsejlő anomáliákra. A túlbonyolított szabályozás éppúgy segítheti ezt a folyamatot, mint az ellenőrző rendszerek gyengesége.

Ugyanakkor a nyomozó szervek fegyvertára is bővült az elmúlt években: ma már megszokott ezen bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokkor a titkos nyomozás, adatszerzés, a vagyonfelderítés − akár erre szakosodott nemzetközi szervezetekkel és társhatóságokkal karöltve. A vesztegetések esetében 2012 januárjától korlátlanul enyhíthető a büntetés: a Büntető törvénykönyvbe illesztett szabály szerint az aktív vesztegető nem büntethető − illetve 2012 januárja óta a büntetése korlátlanul enyhíthető −, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja, illetve a passzív vesztegető, ha ugyanezt megteszi, valamint a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja. Ez nem nyomozati alku, a törvény erejénél fogva mentesült, illetve jelenleg jár a kedvezmény, ha mindezt megteszi. Több esetben segített már ez a szabály. Jellemzően a vállalkozói oldal hajlandó megszólalni, persze csak ha érdekében áll − például kiszorult a jövedelmező kapcsolati hálóból − mutatott rá Fazekas.

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében − mind a regisztrált bűncselekmények, mind pedig a vádemelések és az elkövetők száma terén − az elmúlt két évben növekedés tapasztalható. A csökkenő látencia ugyanakkor fokozhatja is a korrupciós "érzetet" Az ilyen típusú ügyek feltárásának sajátos hatását mutatja az ún. "korrupciós paradoxon", melynek lényege, hogy rövid távon − az újabb és újabb felderítések nyomán − a felszínre került ügyek miatt (is) romolhat az adott ország korrupciós megítélése − vélekedik az legfőbb ügyészség szóvivője.