Bár a főtanácsnoki indítvány nem kötelezi semmire a legfelsőbb európai jogi fórum döntnökeit, ám a gyakorlatban sokszor pontosan előrejelzi a majdani döntést. (A tárgyalás július 13-án volt Luxembourgban.)

A probléma alapvetően a Gattyán György és a NAV közti, a livejasmin.com erotikus weboldalon kínált szolgáltatásokhoz kapcsolódó áfa megfizetését érinti.

A WebMindLicenses Kft. a Magyarország egyik leggazdagabb emberének számító Gattyán - aki a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2015 című kiadvány szerint 90 milliárd forinttal a hatodik a listán -  érdekeltségébe tartozó Docler-csoport egyik tagja. Az üzletember száz százalékos tulajdonában álló cég az erotikus szolgáltatásokat  kínáló livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know-how-t adott bérbe egy Lalib nevű portugál cégnek.

A több tíz milliárd forint értékű perről a cégcsoport nem szívesen beszél, javarészt a vállalkozás kommunikációs vezetője, Nemes Tamás hárítja el az ezzel kapcsolatos kérdéseket: "A cégcsoport bizonyos cégei ellen zajló per még folyamatban van. Az elmúlt években mindvégig tartottuk magunkat ahhoz, hogy a vizsgálatról nem nyilatkozunk, így ezen most sem szeretnénk változtatni." A bizonytalanság miatt is esett vissza Gattyán tavaly A 100 leggazdagabb listán, 2014-ben ugyanis a vagyonát a kiadvány készítői még 135 milliárd forintra becsülték.

A magyar adóhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatósága egy vizsgálatánál arra a következtetésre jutott, hogy a  WebMindLicenses és a Lalib közti licenceszerződés célja a magyar adójogszabályok kijátszása volt, a know-how hasznosításához fűződő döntéseket pedig ténylegesen továbbra is Gattyán hozta meg. Emiatt a NAV hatalmas összegű adókülönbözet (társasági adó, áfa, innovációs járulék és kulturális járulék) és adóbírság megfizetésére kötelezte a WebMindLicenses-t. (A Napi.hu korábbi információi szerint az adóhivatali inkasszó mértéke már meghaladta az 50 milliárd forintot.)

A cég a magyar bíróságok előtt vitatja az adóhatóság határozatát, és az eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy sor kérdést tett fel az Európai Bíróságnak - még 2014. szeptember 8-án. E kérdések egyrészről arra vonatkoznak, hogy az uniós áfa-irányelv, valamint az uniós alapszabadságok szempontjából hogyan kell megítélni az ominózus licenceszerződést. A magyar bíróság másrészről azzal kapcsolatban vár iránymutatást, hogy az uniós jog megengedi-e (a hozzáadottérték- vagy áfa-irányelv), vagy éppen ellenkezőleg, kizárja (az Unió alapjogi chartája), hogy a magyar adóhatóság az eljárása és az adójogi következmények megállapítása során egy párhuzamosan futó büntetőeljárás keretében folytatott titkos adatgyűjtés során beszerzett adatokat használjon fel.

Az EB-nek azt a kérdést is meg kell válaszolnia, hogy a magyar adóhatóságnak a WebMindLicenses adókötelezettségének megállapítása végett kapcsolatba kellett volna-e lépnie a portugál adóhatósággal - mivel a cég a portugál jog szerinti adókötelezettségének eleget tett -, illetve mi a következménye a portugál társhatóság megkeresése elmulasztásának.