Az innováció jelenléte Magyarországon a legkisebb cégektől a multinacionális vállalatokig jelen kell, hogy legyen - mondta Greiner István, a Magyar Innovációs Szövetség általános elnökhelyettese, aki szerint ezért a cél az, hogy hazánkban egy innovációbarát környezet jöjjön létre. A start upok-nál komoly változást láthattuk az elmúlt időszakban, nem csak számszerűen nőttek, hanem például a kormányzatnál is a középpontba került a szegmens; remélhetőleg a közeljövőben a gazdasági élet szereplői is egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre- mondta Greiner. Bár a MISZ nem üzleti angyal, de igyekszik segíteni a kezdő cégeket.
Innováció nélkül nincs jövő
Egyértelmű, hogy a start up-oké a jövő - indította beszédét Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, aki szerint két évtizede arra vártunk, hogy végre tehetség, tudás, technikai újítás vigyen előre egy vállalkozást, most pedig végre nagy esélyünk van erre. Valami van a levegőben Budapesten, az utcán járva is érezhető, hogy elindult egyfajta változás, a kérdés az, hogy mikor lesz ebből igazi áttörés - véli az államtitkár, aki szerint jó példák már eddig is voltak, példaként a Ustreamet, a Leonar3Do-t, illetve a Prezit említette.
Az elmúlt időszakban Közép-Kelet Európa az öreg kontinens műhelyévé vált, amelyen belül erős pozíciót foglal el Magyarország, ám a cél az, hogy az eddiginél is magasabb hozzáadott értékű termelés legyen az elterjedt. A globális piacokhoz való eljutáshoz ugyanis ez az út - mondta Cséfalvay. A szakember pozitívumként említette, hogy a kockázati tőkések, az üzleti angyalok, a start up szakemberek és az NGM támogatásával létrejött a BudapestHUB munkacsoport, amelynek a fő célja, hogy az évtized végére a világ 20 legnagyobb start up központja közé tartozzon a magyar főváros. Európában jelenleg London, Párizs és Moszkva a fő innovációs központ, a következő helyért óriási verseny van Prága, Bécs, Varsó és Budapest között. Ugyanakkor Cséfalvay szerint jó pozícióban vagyunk, hiszen számos adottságunk megvan ennek eléréséhez, ilyen például a mérnöki tudás, de azt is hozzátette, hogy vannak hiányosságok is, mint például az állandó hiány a számítástechnikusoknál.
Fenntartható ökoszisztémát kell létrehozni az államtitkár szerint, példaként említette Észtországot, ahol a Skype hozott egyfajta áttörést, majd jelentős helyi befektetővé vált.
Lesz pénz és adókönnyítés is
Cséfalvay szerint a jelenlegi magyar finanszírozási rendszer alkalmas arra, hogy minden egyes vállalati életszakasz megtalálja a hozzá tartozó pénzügyi lehetőséget. Példaként említette, hogy a piacon jelenleg 130 milliárd forintnyi kockázati tőke keresi a gazdáját. Ez utóbbi szegmenst sikernek nevezte, hiszen tavaly a gdp-hez viszonyítva Európában hazánkban volt a legmagasabb a kockázatitőke-befektetések aránya. Igaz, az Egyesült Államokhoz képest ez továbbra is csak egyharmadnyi eredmény, így van hova fejlődni - ismerte el az NGM államtitkára.
A következő hétéves uniós költségvetési időszakban, 2014 és 2020 között mintegy 700 milliárd forint jut majd az innovációra a közös forrásokból, ez egészül ki évente mintegy 50 milliárdnyi saját forrással. Ennek megfelelően évente körülbelül 150 milliárdnyi forrás kerülhet a cégekhez és jó hír, hogy jövőre már az uniós pénzek mellett a hazai források is az NGM koordinációjába kerülnek. A pályázatokról Cséfalvay elmondta, hogy létrehoztak egy technológiai inkubátor pályázatot, amelyen 2,1 milliárd forintot osztanak szét. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nem a hivatal fogja kiválasztani, hogy melyik ötletet kívánja támogatni, hanem egy nemzetközi szakértői csapat. A következő év első negyedévében megjelenik várhatóan egy új pályázat is, mely az egyetemekből kinövő innovatív magyar cégeket támogatná.
Jó hír a szektornak, hogy az adózási területen is könnyítésre van kilátás, a következő költségvetési vitában már konkrét lépésekkel, ajánlásokkal áll majd elő a munkacsoport.
Minél többen éljenek az innovációval
Hiányoznak a versenyképes tudásközpontok, de gondot okoz az is, hogy nem túl erős a tudástranszfer áramlása, a felhalmozott innovációknak el kell jutnia a vállalkozásokhoz - adott képet a hiányosságokról Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese. A szakember ugyanakkor örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy évi 150 milliárd juthat a start up-oknak a közeljövőben, ám kiemelte, hogy fontos, hogy ne csak a nagyvállalatok ismerjék fel, hogy az innováció kitörési pont lehet.
A nagyvállalatok, akik aktívak a kutatás-fejlesztésben, illetve a start up-ok, akik alapvetően egy jó ötletre építve indítják el vállalkozásukat. között van egy vállalkozói réteg, akinek az innovációs teljesítményét javítani kell. Ehhez kell egyfajta kritikus tömeg, ami ösztönzi a vállalkozások indulását, de szükség van az állami szereplőkre is, hogy például az inkubátoroknál segítse a gyorsítást. Nem lehet kihagyni a felsőoktatást sem Deák szerint, hiszen az igény sokakban megvan az egyetemen, hogy vállalkozást indítsanak, de az ehhez szükséges kezdő lépést csak kevesen merik meglépni. A szakember kiemelte az adózási kérdéseket, szerinte ugyanis szükség van ennek könnyítésére, ahogy az adminisztratív terhek egyszerűsítésére is.