A Napi Gazdaság cikke
Banki tapasztalatok szerint teljesen rendezetten zajlott le az ötezer főnél kisebb helyhatóságok konszolidálása − menetrend szerint december 28-án megérkezett a hitelintézetekhez a konszolidációs összeg. Probléma összesen 14 kistelepülésnél volt − ott sem banki elszámolási gond adódott −, itt a konszolidációt, a nagytelepülésekhez hasonlóan, június 30-ig kell majd lezárni.
Az előzetes menetrend lapunk információi szerint a nagykonszolidációs kör esetében is készen van. A pénzintézeteknek január 9-ig kellett a Magyar Államkincstár felé jelenteniük a települések aktuális tartozásegyenlegét, míg a helyhatóságok múlt péntekig szolgáltattak hasonló adatot. A két adat összevetése után a hónap végéig rendezik az esetleges nyitott kérdéseket. A kormányzat ígérete szerint a nagyvárosok után a kabinet képviselői minden településsel kétoldalú egyeztetéseket fognak tartani, itt állapítják meg, hogy az adóképesség függvényében milyen szintig vállalja a konszolidációt az állam. Az érintett települések egyedi engedményt kérhetnek, de összességében a kormány február 28-ig le akarja zárni az egyeztetéseket és legkésőbb március elején dönt a teljes konszolidációs listáról. A kiegyenlítésben élen a budapesti kerületek és a megyei jogú városok lesznek − híreink szerint esetükben április 15-ig megtörténik majd az elszámolás. A többi település esetében sem biztos, hogy a félév végéig húzódik.
Ellentétben a kistelepülésekkel, itt a konszolidáció lényegében hitelátvállalással jön létre, azaz az önkormányzat helyett az állam fizeti tovább a hiteleket. Nagy kérdés viszont, hogy az állam által átvett, illetve a településeken maradó tartozás kondícióiban, futamidejében eltér-e majd egymástól, hiszen a települések közül sokan − főleg, ha bevételei az új elosztási rendszernek köszönhetően számottevően csökkennek − vélhetően kénytelenek futamidő-hosszabbítást kérni fennmaradó tartozásrész esetén. Biztosat erről sem lehet tudni február 15-ig, azaz amíg a helyhatóságok összeállítják az első, új rendszerű költségvetéseiket − a bankok is erre várnak.
A rendszerben még számos kérdés van: nem tudni például, milyen elvet követ majd a kormányzat a 40−60 százalékos hitelátvállalás kapcsán azoknál a településeknél, amelyeknek több hitelük és/vagy több hitelintézetnél nyilvántartott tartozásuk van. Korántsem biztos ugyanis, hogy az a legjobb megoldás, ha fűnyírószerűen minden tartozásból egyformán vágnak; szakértők szerint fontos lenne egy általános prioritási sorrend felállítása. Meg lehetne határozni, hogy milyen devizanemben fennálló tartozást vállal át először az állam, milyen hiteltípus átvétele élvez elsőbbséget − a folyószámlahitel-keretek vélhetően hátrább kerülnek, hiszen forintalapúak, s az önkormányzatok mindennapi működéséhez kapcsolódnak.
A kormányzat képviselői és maguk a bankok is folyamatosan tudatosítják az önkormányzatokkal: az elszámolásig minden településnek az eredeti feltételek mellett kell teljesítenie a hiteltörlesztést. Ez rendben is megy, mint ahogy az új hiteligénylések esetén is a hatályos jogszabályok szerint járnak el a települések és a kormányzat: ilyenre csak kormányzati engedély mellett van mód.