Segítséget jelenthet, hogy idéntől új szabályai vannak a behajthatatlan követelések áfakezelésének, amelyekkel megnyílik az adó visszaigénylésének lehetősége, mindez viszont adminisztratív terheket jelent az érintett cégeknek. Buktató akad bőven, de az EY adóperes ügyvédei szerint érdemes ezen átverekedniük magukat a cégeknek, hiszen a tét a 27 százalékos megfizetett áfa visszaszerzése.

A koronavírus alatt kiállított, de ki nem fizetett számlák áfáját is be kell fizetni, ami a romló gazdasági helyzet mellett önmagában is hozzájárulhat a lánctartozások újbóli kialakulásához. Ezért most különösen indokolt az alaposság a visszaigénylés során.

Kapcsolódó

Duplán fájhat

A válság magával hozza a vállalkozások romló fizetési fegyelmét, ami összeadódva a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásaival komoly fizetési problémákat hozhat egyes cégeknek, vagy egész beszállítói láncoknak.

Ha a partner fizetési fegyelme romlik és nem tudja kifizetni az ellenértéket, akkor a vállalkozásnak duplán fáj: nem kapja meg a bevételt, miközben a költségei felmerülnek, plusz még az áfát is be kell fizetnie az államnak - azután az összeg után amit meg sem kapott a vevőtől - mondták a témában a Napi.hu-nak Bajusz Dániel és Séra Gergely, az EY adóperes ügyvédei.

Az Európai Unióban számos probléma volt eddig is a behajthatatlan követelések áfa visszaigénylésének szabályozásával a vállalati szektorban, az Európai Unió Bíróságának irányadó ítéletei eredményeként így több tagállamnak is át kellett alakítania szabályozását vagy gyakorlatát. Ennek következménye volt a lehetőség megnyílása Magyarországon is. A január 1-től élő szabállyal mindenképp érdemes minden érintett cégnek foglalkozni, elvégre a 27 százalékos áfa nem kevés - mondták az EY-nál.

Mindenki együtt tanul

Jelenleg minden érintett együtt "tanulja" a megváltozott feltételeket az adóhatósággal (NAV), ebbe beletartoznak a más uniós országoktól eltérő hazai szabályok is. Magyarországon általánosságban szűkebbre szabták a mozgásteret, nálunk például a szabályok szerint a kapcsolt vállalkozások egymás közötti követeléseire nem is vonatkozik a lehetőség, ez a korlátozás az uniós joggyakorlatból nem vezethető le.

Az új helyzetben még az is nehézséget jelent, hogy nincsenek referenciaként használható rendezett vitás ügyek, az első ilyen eljárások talán ősszel jutnak el a bíróságra.

Annak a kockázata már most látszik, hogy a koronavírus járvány által okozott fizetési nehézségek, cégbedőlések potenciálisan egész termelői láncokat is le tudnak bénítani, lévén az egyik cég fizetésképtelensége a többi működését is megakaszthatja.

Annak érdekében, hogy sikeresen be tudja biztosítani a visszaigényléshez a cég saját magát, az EY azt tudja tanácsolni minden érintettnek, hogy mindenképp alaposan dokumentáljon minden partneri viszonyt, főleg a kifizetetlenül maradt értékesítést, és a követelés behajtása iránt tett lépéseket, és ezeket a szükséges óvintézkedéseket építse be a mindenkori gyakorlatába.

A legfontosabb tanácsok:

  • Ellenőrizze le, hogy a szerződéskötés pillanatában a partnere nincs-e csődeljárás alatt, nincs-e feketelistán. Bár egy vitás helyzet esetében több évre visszamenőlegesen is elérhetők már az ilyen adatok, az számít, hogy a szerződéskötés idején mi a helyzet, és nem az, hogy mi a felállás a vita kitörésekor, tehát akkor már késő lehet.
  • A dokumentációt, igazolásra szolgáló okmányokat a feleknek kell megőrizniük és visszakereshető formában eltenniük, a saját érdekükben. Nem a NAV-ra hárul ilyenkor a bizonyítási kötelezettség, így a hatóságra nem érdemes számítani, ha elkallódott valami bizonyító erejű papír.
  • Akinek nem fizetnek, tisztában kell lenni azzal, hogy neki kell lépnie, neki kell elindítani az eljárást. Az nem elég, hogy az ügyfél nem fizetett, önmagában ettől még nem fog semmit tenni semelyik hatóság.
  • A nemfizető vevőt értesíteni kell az adóalap utólagos csökkentéséről.

Nehéz megjósolni, hogy az uniós bíróság által kikényszerített lehetőség milyen hatással lesz a költségvetésre. A kezdeti becslések alapján visszamenőlegesen nagyjából 50 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek az új szabályok alapján visszaigényelt áfa, miközben előrevetítve évi 30 milliárdos terhet becsültek.