A tüntetők zöme azt követeli, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.

Az afganisztáni bankok az iszlamista tálib tálibok hatalomátvétele óta, vagyis majd két hete zárva vannak, emberek milliói nem férnek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizetik ki a munkavállalók bérét. A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez nem történt meg. A tálibok előtte két nappal, augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi - aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot - közölte, hogy a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket az Egyesült Államok befagyasztotta. Arra figyelmeztetett, hogy a táliboknak ellenőrzésük alá kell vonniuk a tőkeáramlást, korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül foglalták el Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.