A francia hoteleket tönörítő lobbi szerette volna a bírósággal megállapíttatni, hogy az Airbnb egy ingatlankiadó vállalatként működik és az ezt szabályozó francia törvények alapján kellene szabályozni. Ezt a francia ügyvédek azzal indokolták, hogy az Airbnb nem csak összeköti a feleket (az ingatlan tulajdonosát és a szálláskeresőt), hanem egyfajta ingatlanközvetítőként is működik, ami az idegenforgalmi szolgáltatókkal szemben tisztességtelen versenyt jelent. Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében azonban kimondta, hogy az Airbnb egy "információs társadalmi szolgáltatás", és elkülöníthető attól a szolgáltatástól, amihez kapcsolódik.

A 2019. december 19-i Airbnb Ireland ítéletével az Európai Bíróság (EB) nagytanácsa kimondta, hogy egyrészt az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv hatálya alá tartozó "információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak" kell minősíteni azt a közvetítői szolgáltatást, amelynek a célja, hogy egy elektronikus platformon keresztül díjazás ellenében összekapcsolja a potenciális bérlőket a rövid távú elszállásolást kínáló hivatásos és magánszemély bérbeadókkal, és e közvetítői szolgáltatás mellett bizonyos járulékos szolgáltatások nyújtására is sor kerül.

Kapcsolódó

Másrészt az EB megállapította, hogy a polgári jogi igény érvényesítésével folyamatban lévő büntetőeljárás keretében a magánszemélyek kifogást emelhetnek az olyan tagállami intézkedések rájuk való alkalmazásával szemben, amelyek korlátozzák az általuk egy másik tagállamból nyújtott, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának szabadságát, amennyiben az említett intézkedéseket nem közölték előzetesen ugyanezen irányelv 3.cikke (4) bekezdése b) pontjának második francia bekezdésével összhangban.

Az ügy háttere

Az alapeljárás hátterét egy Franciaországban azt követően indított büntetőeljárás adja, hogy az egyesület a hivatásos szálláshely-szolgáltatásért és idegenforgalmi szolgáltatásokért (Association pour un hébergement et un tourisme professionnels - AHTOP) polgári jogi igényt érvényesítve feljelentést tett az Airbnb Irelanddel szemben. Az ír Airbnb Ireland társaság olyan elektronikus platformot kezel, amely többek között Franciaországban jutalék ellenében lehetővé teszi egyrészt a rövid távú elszállásolást kínáló hivatásos és magánszemély bérbeadók, másrészt az ilyen típusú szállást kereső személyek összekapcsolását.

Az Airbnb Ireland ezen kívül járulékos szolgáltatásokat is kínál az említett bérbeadók számára, például az ajánlatuk tartalmát meghatározó sablont, felelősségbiztosítást, a szálláshelyük árának becslésére alkalmas eszközt, valamint az említett szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatásokat.

Az Airbnb Irelanddel szemben feljelentést benyújtó egyesület arra hivatkozott, hogy e társaság nem korlátozza a tevékenységét arra, hogy két felet összekapcsol a névadó platformnak köszönhetően, hanem ingatlanközvetítői tevékenységet folytat a szakmához való tartozást igazoló kártya nélkül, ezáltal megsértve a Franciaországban az ingatlanközvetítők tevékenységeire alkalmazandó úgynevezett Hoguet-törvényt. Az Airbnb Ireland a maga részéről azt állítja, hogy e szabályozás mindenesetre ellentétes a 2000/31 irányelvvel.

Nem egészen ingatlanszolgáltató

A jelen esetben a bíróság megállapította, hogy az olyan közvetítői szolgáltatás, mint amelyet az Airbnb Ireland nyújt, megfelel a 2015/1535 irányelv 31. cikke (1) bekezdése b) pontja által támasztott feltételeknek, és a közvetítői szolgáltatás és a szálláshely-szolgáltatás közötti kapcsolatok jellege nem indokolja az említett közvetítői szolgáltatás "információs társadalommal összefüggő szolgáltatásként" való minősítésének és következésképpen a 2000/31 irányelv e szolgáltatásra való alkalmazásának kizárását.

Az Airbnb Ireland által nyújtott közvetítői szolgáltatás nem kizárólag az ilyen szolgáltatások azonnali megvalósítására, hanem lényegében arra irányul, hogy a kiadó szálláshelyek megjelenítésére és az azok közötti keresésre szolgáló eszközt kínáljon, ezzel megkönnyítve a jövőbeli bérleti szerződések megkötését. Az ilyen típusú szolgáltatás tehát nem tekinthető pusztán járulékosnak az átfogó szálláshely-szolgáltatáshoz képest.

A bíróság hangsúlyozta, hogy egy olyan közvetítői szolgáltatás, mint amelyet az Airbnb Ireland nyújt, egyáltalán nem nélkülözhetetlen a szálláshely-szolgáltatások megvalósításához, mivel a bérbeadók és a bérlők számos más, olykor már hosszú ideje rendelkezésre álló csatornával rendelkeznek.

Az EB továbbá rámutatott arra is, hogy a bíróság rendelkezésére álló iratokban szereplő egyetlen adat sem mutat arra, hogy az Airbnb Ireland határozná meg a platformját igénybe vevő bérbeadók által kért bérleti díjak összegét vagy azok felső határát.

A bíróság emellett kifejtette, hogy az Airbnb Irelandáltal nyújtott egyéb szolgáltatások nem teszik lehetővé e megállapítás megkérdőjelezését, mivel e különböző szolgáltatások pusztán járulékos jellegűek az e társaság által nyújtott közvetítői szolgáltatáshoz képest.

Az Airbnb nem Uber

Ezen felül a bíróság rámutatott arra, hogy az Asociación Profesional Elite Taxi ítéletben és az Uber France ítéletben szóban forgó közvetítői szolgáltatásoktól eltérően sem e közvetítői szolgáltatás, sem az Airbnb Ireland által kínált járulékos szolgáltatások alapján nem állapítható meg, hogy e társaság döntő befolyást gyakorol azon szálláshely-szolgáltatások feltételeire, amelyekhez a tevékenysége kapcsolódik, sem a kért bérleti díjak meghatározását, sem a bérbeadók vagy a platformján bérbe adott szállások megválasztását illetően.

Hibázott a francia állam

Az EB emellett azt is megvizsgálta, hogy az Airbnb Ireland kifogásolhatja-e az alapeljárásban az Hoguet-törvényhez hasonló olyan törvény rá való alkalmazását, amely korlátozza a valamely szolgáltató által egy másik tagállamból nyújtott, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásának szabadságát, azon az alapon, hogy Franciaország nem közölte az Európai Bizottsággal e törvényt a 2000/31 irányelv 3.cikke (4) bekezdése b) pontjának második francia bekezdésével összhangban.

A bíróság e tekintetben rámutatott arra, hogy az említett törvénynek a 2000/31 irányelv hatálybalépése előtti elfogadása nem eredményezheti a Francia Köztársaság közlési kötelezettség alóli mentesülését, így egy ilyen intézkedés közlésére vonatkozó kötelezettség tagállam általi megsértésére a magánszemélyek nem csupán a velük szemben indított büntetőeljárások keretében, hanem egy polgári jogi igényt érvényesítő másik magánszemély kártérítési kérelmével összefüggésben is hivatkozhatnak.