A közbeszerzési eljárások ajánlatkérői (állami, önkormányzati és támogatást felhasználó szervezetek) 2019-ben 9837 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ezek szerződés szerinti értéke 3430 milliárd forint volt, ami 2018-hoz képest 4,1 százalékos értékbeli növekedést mutat - tette közzé a Közbeszerzési Hatóság (KH). Ez az összeg az előzetes becslés szerint a teljes magyar GDP 7,5 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy tavaly óránként 391 millió forintot költöttek el a közbeszerzésen a megrendelő ajánlatkérők - mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke sajtótájékoztatóján.

Majdnem a fele építkezés

Az összes közbeszerzési eljárás mintegy 49 százaléka építési beruházás volt, ez 7520 darab szerződést eredményezett. Az építések értéke az összes eljárás értékének közel 57 százalékát tették ki.

A mikro-, kis- és kisvállalkozók 8559 darab eljárást nyertek el, ami értékben 2016 milliárd forintnyi megrendelést jelentett. Minden száz lekötött forintból 59 forintot a kkv-k vittek el.

Fegyelmezett kiírók

A nagy értékű, azaz az uniós eljárásrend alapján lefolytatott eljárások (például építési beruházásnál 1,72 milliárd forint értékhatár feletti beszerzések) az összes eljárások 26 százalékát tették ki (2595 darab eljárás), a többi 74 százalék (7241 darab) a nemzeti eljárásrend szerint lebonyolított eljárás volt.

A hirdetmény közzététele nélkül lebonyolított eljárások száma az összes eljárást tekintve az elmúlt hat évben tizenharmadára csökkent, 2019-ben 274 darabot bonyolítottak le. Az egyajánlatos közbeszerzések aránya (olyan közbeszerzések, amelyeken csak egy ajánlat érkezett az ajánlattételi felhívásra) darabszámot tekintve 14 százalék, értékben 12 százalék volt tavaly nemzeti eljárásrendű közbeszerzéseknél.

A KH adatai szerint a magyar ajánlatkérők fegyelmezetten, azaz teljes körűen feltöltik az eredménytájékoztatókat a TED-en.

Az egy eljárásra jutó ajánlatok átlagos száma 5,2 darab volt.

Kevés a jogorvoslat

Az összes eljáráshoz képest a jogorvoslati eljárások száma alacsony, tavaly 570 eljárást zárt le a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), a kiszabott bírságok értéke 673 millió forintot tett ki - derült ki Puskás Sándor KD-elnök szavaiból. Kérelemre 211 jogorvoslat indult, a többi esetben a KH elnöke vagy más hatóság elnöke hivatalból kezdeményezte a vizsgálatot. "A közbeszerzési szereplők egyre szabálykövetőbbek, így tavaly már kevesebb bírságot kellett kiszabnunk, mint 2018-ban" - közölte Puskás Sándor. A KH tapasztalatai szerint a magas jogorvoslati eljárási díjak (a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka) nem veti vissza a közbeszerzési szereplőket abban, hogy eljárást kezdeményezzenek, inkább más megfontolásokból - piaci helyzet, problémamentes kapcsolat a szereplőkkel stb. - gondolják meg kétszer is a cégek, hogy éljenek-e jogorvoslattal. Sikeres jogorvoslati kezdeményezés estén pedig visszajár a díj a kérelmezőnek - válaszolta a Napi.hu kérdésére Kovács László, a KH főtitkára.

Ellenőrzik a hirdetményeket

A KH a hozzá beérkező hirdetményeket ellenőrzi, és továbbítja azokat közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjának és a hazai Közbeszerzési Értesítőnek. Tavaly mintegy 25 ezer hirdetményt dolgoztak fel, de ugyanannyi hiánypótlást is továbbítottak az ajánlatkérőknek - hangzott el a sajtótájékoztatón.

"A Közbeszerzési Hatóság a jövőben is nagy hangsúlyt fektet a közbeszerzési eljárások előkészítésének szigorú ellenőrzésére, figyelemmel arra, hogy tapasztalataink szerint a legtöbb eljárási hiba, korrigendum, valamint szabálytalan szerződésmódosítás a hibás előkészítésre, elsősorban a beszerzés tárgyát képező műszaki leírás hiányosságaira vezethető vissza. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eredményes eljárás lefolytatásának alapja annak megfelelő előkészítése, ezért a hatóság kiemelt figyelmet fordít a közbeszerzési eljárások szereplőinek képzésére, ezzel elősegítve a jogkövető magatartást, ezáltal a közpénzek átlátható és hatékony felhasználását - idézte a KH közleménye Kovács Lászlót, a hatóság főtitkárát.