Újabb hadüzenetet küldött a magyar kormány a külföldi boltláncoknak. Egy, a múlt héten kiszivárgott tervezet szerint a kabinet különböző indokokkal sarcolná meg a külföldi kézben lévő boltláncokat. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón erről azt mondta: az elképzeléseknek nem a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó nagy áruházláncok - mint például az Aldi és a Lidl - megsarcolása a célja, hanem a fogyasztók és a munkavállalók érdekeinek védelme.
Bár a külföldi boltláncok elleni lépésekről még nem tárgyalt a kormány, a Napi.hu kíváncsi volt arra, hogy a vásárlók hogyan látják a kérdést, milyen boltokban járnak vásárolni, mi a véleményük a tervezetről, és általánosságban a boltláncokról - legyen az magyar vagy külföldi kézben.
Pénteken, esős időben a Budapest XI. kerületében lévő Savoya Parknál kérdeztük a vásárlókat - itt működik Auchan, a közelében pedig egy Aldi, egy-két villamosmegállóra pedig CBA Prímák, és kisebb boltok is találhatóak. Ezt követően a Corvin Sétányra azért mentünk, mert ott van az egyik legújabb, legkorszerűbb és nagy alapterületű CBA Príma, nem sokkal arrébb pedig egy Lidl található. Szombaton pedig a Nyugatinál és a Nagykörút Blaha Lujza tér és Corvin negyed közötti szakaszán szólítottunk meg embereket.
A megkérdezett vásárlók nagyjából fele egyáltalán nem akart részletesen nyilatkozni, volt azért, mert ez szerinte "vastagon" politikai ügy. Többen leegyszerűsítve azt mondták:
csinálják csak odafönt, úgy is az lesz, amit ők akarnak.
Ugyanakkor többen is voltak, akik készségesen válaszoltak a kérdéseinkre, példákat is mondtak, sőt, akadtak, akik a kormány tervét politikai alapon, nem pedig racionális érvek alapján többé-kevésbé támogatták.
Rossz film, időutazás, veszélyes játék
Rossz filmet néz a kormány. Nem az a baja, a Coopnak vagy a CBA-nak, hogy magyar. Hanem az, hogy hiába van belőlük sok országszerte, egy rakás üzletük pici, koszos és nincs választékuk. Mivel kicsik, ezért a bevételt és a nyereséget kisebb termékválasztékból kell elérni, ergó drágák. A Prímák szerintem nem lennének rosszak, de azokban is sokat kell várni a sorban és ezek is drágák
- mondta egy ötven év körüli férfi, aki épp vásárolni indult a XIII. kerületből. Hozzátette: "Akkor is utálnám a CBA-t, ha francia tulajdonú lenne. Ha a mostani CBA-k vagy akár Coopok francia vagy német kézben lennének és mondjuk az Auchanok vagy Aldik magyar tulajdonban, akkor is utóbbiakba járnék. Egyszerűen, mert nekem ezek nyújtják azt, amit szeretnék. Márpedig én elég racionális ember vagyok."
Egy fiatal nő pedig arról beszélt ironikusan, hogy van itt a közelében egy kisebb Coop: oda azonban csak akkor megy, ha vissza akar utazni az időben vagy 30-40 évet. "Ott megállt az idő. Ez még szórakoztató is lenne, de vásárlásra nem alkalmas. Választék nincs, sokszor egy csomó alapvető termék is hiányzik. Mindemellett drága. Ezért megyek másik boltba" - de azt nem árulta el, melyikbe, majd elköszönt.
"Veszélyes játék ez, még a kormánynak és a CBA-nak is. Mégpedig azért, mert, ha kiűzik valamelyik boltláncot, ahová sokan járnak, akkor a politikusokon elverik majd a port. Mindegyik külföldit meg nem igazán lesz könnyű kiűzni" - vélekedett egy negyven év körüli hölgy. Ő egyébként havonta 2-3 alkalommal megy a férjével egy-egy nagyobb hipermarketbe vásárolni. Hét közben pedig péknél vásárol kenyeret meg tejet.
"A külvárosban lakom és a belvárosban dolgozom. Abba a boltban megyek, ami közel van és tiszta. Az otthonom közelében van egyébként olyan Spar és CBA is, amelyik koszos, ezért nem is megyek" - mondta egy harmincas férfi nevetve. Nincs kedvenc boltlánca, de csak olyanba megy, ahol tudja, hogy van választék és tiszta az üzlet.
"Inkább villamosozom, de oda nem megyek!"
Az egész egy cirkusz: politika és a többi. Menjenek csak a magyar láncokba, ugyanaz van ott is, mint a többiben!
- mondta egy negyvenes fickó az esőben az Auchan bejáratától nem messze, miközben dobozos sört kortyolgatott. Szerinte fontos, hogy a magyar boltokba járjanak az emberek.
Ezzel ellentétes véleményen volt egy fiatal lány. "Az Aldiba járunk, már évek óta. Ott rendezzük a bevásárlást, mondhatni hetente egy-egy nagyobb bevásárlást tartunk. Kisebb boltban csak kenyérért, de az is jellemzően pékség. Nálunk van két kisebb bolt, az egyik CBA, a másik nem is tudom mi, de egyikbe sem járunk. Koszosak, választék sincs és drágák" - mondta. Elég határozott tanácsot is adott a cégeknek: "A magyar láncok - például a CBA - ,csinálják azt, amit az Aldi. Legyen olyan az üzletük, olyan a választék, és olyanok az árak. Akkor majd megyek oda. Addig nem."
"Inkább villamosozom, de a CBA-ba nem megyek! Ugyan nehezen járok már, de szerencsére hoztak ide alacsony padlós villamosokat, ahová gurulós kocsival és nagy szatyrokkal is könnyű a felszállás - magyarázta egy idős nő, aki rendszerint a dél-budai Auchanba utazik pár megállót bevásárolni. Az asszony éppen egy CBA Príma áruház mellett lakik, amellyel a legnagyobb baja, hogy az ott dolgozó eladók szerinte modortalanok. "Kirakják az 5-600 forintos hipót a fontos, látható helyekre, az olcsó fertőtlenítőszer meg bent marad a raktárban - már ha egyáltalán van nekik olyan. Ha az ember szól az eladóknak, hogy az olcsó hipót szeretné kérni, akkor meg dühösen elküldik" - mesélt egy példát. Interjúalanyunk egyébként éppen a beszélgetés előtt vett hipót az Auchanban 85 forintért - ami számára "szükségleti cikk", mivel több macskája van - a hipermarketben pedig rögtön a szeme előtt volt az olcsó termék.
"De nem csak ezzel van így: ha például kekszet akarok venni az unokámnak, ugyanaz a típus drágább a CBA-ban, mint a multinál. Összességében, ha kiszámolom: egy ötezer forintos bevásárlás esetén, egy ezressel kevesebb értékű holmit kapok a CBA-nál, mint az Auchanban. Miért is mennék akkor oda?" - szólt a kérdés. Felvetésünkre, miszerint a kormány épp most tervezi megregulázni a multikat, illetve a magyar láncok felé terelni a vásárlókat, a nő így reagált: "a kormány jobban tenné, ha a lábát emelné meg és nem az árakat!" Majd elbúcsúzott, mondván, megjött az alacsony padlós villamos, ami jó neki. "Minden harmadik ilyen, de meg kell várnom, mert lépcsőzni nem tudok. Felrángatom a kis kocsit, aztán megyek" - búcsúzott a nő.
Bolti dolgozóból tényleg jó lenne több
Egy jól szituált, középkorú nőt kérdeztünk arról, melyiket választja szívesebben, a hazai, vagy a külföldi láncokat. "A magyarokról nincs tapasztalatom, mert egyáltalán nem járok hozzájuk" - mondta, de azt már nem akarta kommentálni, hogy miért nem. Annyit elmondott, hogy főleg az Auchanban és az Aldiban vásárol - szerinte azért, mert az áraik viszonylag alacsonyak, előbbinél pedig a kínálat is bőséges. Csak egy komolyabb problémája van a multikkal, mégpedig az, hogy nincs náluk elég eladó: "Ha az ember keres valamilyen terméket, vagy az árakról szeretne érdeklődni, akkor szinte alig van, akihez segítségért lehetne fordulni. Jóformán csak kasszások, meg árufeltöltők vannak ezekben az áruházakban" - méltatlankodott, érvet adva a kormány kötelező létszámemelési terveihez. Arra azonban, hogy meg akarják sarcolni a külföldi áruházláncokat, már csak mosolyogva reagált: "próbálják csak meg, úgy sem fog sikerülni nekik!"
Egy fiatal lány, arra a kérdésünkre hol intézi szívesen a bevásárlást azt mondta: "Leginkább oda járok, ami közel esik hozzám. Ezen a környéken van Spar, Lidl, Roni ABC és CBA Príma áruház is. Én a CBA kivételével mindegyiket útba szoktam ejteni, bár legtöbbször a Lidlben vásárolok." Megkérdeztük, hogy mi a kifogása a magyar üzletlánccal szemben - a lány azt felelte, a fő baja, hogy egyértelműen drága. Érdeklődtünk arról is, hogy van-e érzelmi alapja az ódzkodásának, erre azonban inkább nem válaszolt, csak nevetett. A Lidl ugyanakkor azért vonzó számára, mert szerinte az átlaghoz képest olcsó és ott vannak olyan termékek, amelyek a kedvencei közé tartoznak.
Egy idős házaspártól is érdeklődtünk vásárlási szokásaikról. Elmondták, hogy javarészt a Lidl-t keresik fel, a CBA azonban nem járnak, mert az szerintük drága. "Én, ha tehetném mindig a Tescót és az Auchant keresném fel, mert azokban nagy kínálat és elég olcsók is. Sajnos azonban itt bent a városban nem találni meg a nagy üzleteiket" - magyarázta az asszony.
Mit szeretnének?
A riportunk során azt tapasztaltuk, hogy a nekünk megnyíló vásárlók egyike sem szeretett volna névvel nyilatkozni, mondván, ez a kérdés nagyban politikai jellegű. Az is érzékelhető volt, hogy a vevők nem igazán szeretnék, hogy a napi bevásárlási szokásaikba beleszóljanak, függetlenül attól, hogy a kormány milyen tulajdonú boltlánc mögé szeretne beállni.
Az szintén látható, hogy nem a magyar vagy a külföldi tulajdon a vízválasztó - ez sokak számára teljesen érdektelen tényező. A vevőknek logikus elvárásaik vannak: a választékot, a megfelelő ár/érték arányt keresik, valamint azt szeretnék, hogy a közelükben legyen egy ilyen igényeket kielégítő bolt. A kisebb üzleteket pedig elsősorban a korlátozott választék, s az esetlegesen magasabb árak miatt nem szeretik.