A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A legnagyobb tévedés az, hogy az államnak meg kellett volna utólagosan védenie a betétesek vagyonát. A Jógazda és a Soltvadkerti Takarékszövetkezet csődje után az államnak nem keletkezett semmilyen fizetési kényszere, a betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanította a hitelintézeti szektor (azaz döntően a bankok) befizetéseiből.
Demján Sándor pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az OTSZ-hez tartozó 105 takarék összesen 53 milliárd forint tőketöbblettel rendelkezik, minden szempontból megfelelnek a bázeli likviditási és tőkekövetelményeknek − tőkemegfelelésük 17 százalékos, ezt a PSZÁF is megállapította. Az OTSZ tagsága intézményvédelmi oldalról is erős, félő, hogy most a törvénytisztelő takarékokkal fizettetik meg a többi piaci szereplő nem megfelelő munkáját − figyelmeztetett Demján Sándor.
A miniszterelnök szerint folyamatos egyeztetés volt a változásokról, Demján szerint ugyanakkor a törvényjavaslatról még a sebtiben péntek este 7 után hétfő reggel 9 órára összehívott tájékoztatón sem esett szó, noha délelőtt 11 órakor ezt követően már döntött is a szabályról a kormány − az OTSZ elnöke itt a kormánybiztos felelősségét firtatta.
Orbán Viktor szerint megerősítik a szövetkezés és az egy tag egy szavazat elvét − minden takarék azonos jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvénnyel fog rendelkezni a Takarékbankban. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Demján megjegyezte, hogy az integrált takarékok rendkívül komoly összegeket áldoztak arra, hogy megvásárolják a Takarékbank többségi tulajdonjogát. Ehhez képest semmi sem magyarázza azt, miért szállhat most be ötödáron a Magyar Posta a Takarékbankba, mint tették azt a takarékok vagy épp az MFB.
Az OTSZ elnöke szerint példátlan, hogy az új szabályok szerint a tulajdon (a Takarékbank) leválthatja a tulajdonost (bármely takarék vezetőjét), s az is példátlanul korlátozza a szövetkezeti tagok jogát − a vezetők jelölésén túl −, hogy a Takarékbanknak jóvá kell hagynia a tulajdonos takarékszövetkezetek mérlegét.
Az OTSZ újra az államfőhöz fordult a törvény pénteki újbóli elfogadását követően, de tisztában van azzal, hogy Áder Jánosnak már nemigen van lehetősége arra, hogy aggályainak adjon hangot. Épp ezért előkészítik az ombudsmanhoz, illetve a közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulás anyagait.