Alapvető változások jönnek 2020-ban mind a lakossági, mind a vállalkozói pénzügyek intézésében - derül ki az Erste Bank közleményéből.

Januárban újfajta, egységes és egymással összevethető díjkimutatást kap mindenki, míg márciusban indul az azonnali fizetési rendszer, így a banki átutalások rögtön megjelennek a kedvezményezett számláján, amelyet nem csak a 16 vagy 24 jegyből álló számsor, de az e-mail cím vagy egy egyszerű telefonszám is azonosíthat.

Legkésőbb év végétől az online kártyás vásárlásoknál is kötelező lesz a kétszintű ügyfél-azonosítás. A PSD2 szabályozásnak köszönhetően pedig új, a mindennapi pénzügyek intézését megkönnyítő szolgáltatások jönnek, és nem csak a fintech cégek rukkolnak majd elő újdonságokkal, hanem a bankok is. Az Erste szakértői összeszedték az öt legfontosabb jövői évi változást, amely átalakítja a bankolást 2020-tól.

PAD: jönnek az egységesített költségkimutatások

Januárban minden ügyfél újfajta díjkimutatást kap a bankjától, felsorolva, hogy augusztus 1. és december 31. között milyen költségeket számoltak fel neki a számlavezetésért, a bankkártyáért vagy netalán a netbankért és a mobilbankért. A díjkimutatás a rákövetkező esztendőben már a teljes éves kiadásokat tartalmazza majd, most még - a bevezetés időpontja miatt - csonka időszakra szól az elszámolás.

Azt, hogy milyen díjakat kell kimutatniuk a bankoknak az új elszámolásban, egy 2014-es uniós direktíva tartalmazza, amelyet 2018 augusztusában ültettek át a magyar jogba (ezért indul 2019 augusztusával az elszámolás). A fogalmak uniós szinten egységesek, vagyis így az európai bankok díjai összehasonlíthatóvá válnak egymással.

Azonnali fizetés, mint a készpénz alternatívája

Március 2. után, az azonnali fizetési rendszer bevezetésével a forintalapú banki átutalások az év minden napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül megjelennek a kedvezményezett számláján, így már ahhoz sem kell készpénzt vinni, ha például meg szeretnénk venni egy autót a hétvégén, vagy foglalóznánk, netán kifizetnénk egy lakást, de a gyereknek is lehet szombat éjjel pénzt küldeni.

Sőt, még a számlaszámot sem kell megadni, elegendő lesz a kedvezményezett mobiltelefonszáma vagy az e-mail címe is (ha a számlatulajdonos hozzárendelte a számlához), a rendszer abból is tudni fogja, hova kell küldeni a pénzt.

A rendszer emellett biztosítja azt is, hogy egy QR-kód leolvasásával is elindíthassuk az utalást, vagyis a piacon úgy fizethetünk (elméletileg) a termelőnek egy kiló almáért, hogy a mobillal leolvassuk a kódot, ő pedig azonnal láthatja az értesítést, hogy megérkezett a számlájára a pénz.

Az Erste közleménye szerint jelenleg a rendszer tesztelése zajlik, bevezetése a 6500 milliárd forintra rúgó hazai készpénzállomány csökkentéséhez is hozzájárulhat.

Kétszintű azonosítás: már az online kártyás vásárlásoknál is

A pénzintézeteknek legkésőbb 2020. december 31-ig kell bevezetniük az internetes kártyás fizetéseknél is a kétszintű azonosítást, így az Erste szakértői szerint minden hazai bank kártyájánál nagyobb lesz a biztonság az online vásárláskor.

Az internetes vásárlásoknál nem lesz már elegendő a bankkártya adatait ismerni (kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód), a bankoknak még egy módon meg kell győződniük arról, hogy valóban az ügyfelük kívánja használni a bankkártyát: a gyakorlatban erre a célra - az utalásokhoz hasonlóan - a mobiltelefont használják a pénzintézetek.

A kétszintű azonosítás bevezetése csak Európában kötelező, a nem uniós webáruházakban vásárolva a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása. Ez azt jelenti, hogy ahol van lehetőség, ott alkalmazni fogják a kétszintű azonosítást, ahol erre nincs mód, ott továbbra is elegendőek lehetnek a kártyán szereplő adatok.

Az Erste Bank közleményéből kiderül, hogy ezzel a pénzintézet nem vár év végéig, már 2020. januárjában elindítja a kétszintű azonosítást az online vásárlásoknál is. Az ügyfeleknek mobiltelefonjuk segítségével, az internetbanki belépésből ismert módon meg kell erősíteniük a tranzakciót, ami történhet a MobilBankban küldött push üzenettel, vagy az SMS-ben küldött kóddal.

Nyílt bankolás

A PSD2 szabályozás ugyan már 2019. szeptemberében hatályba lépett, megteremtve az úgynevezett nyílt bankolás lehetőségét, az új, kényelmi szolgáltatások megjelenésére jövőre már számolhatunk, így például azzal is, hogy mind több bank kínál majd olyan szolgáltatást, amelynek segítségével a máshol vezetett számlánkra is ránézhetünk a netbankból vagy a mobilbankból.

A további megoldások egy része egyfajta pénzügyi tervező vagy háztartási költségfigyelő alkalmazás lehet majd, míg más applikációk megkönnyítik egyes online vásárlások, például a parkolási- vagy autópályadíjak rendezését. Várhatóan lesznek olyan megoldások is, amelyek az ügyfél számlatörténetét, költési- és bankolási szokásait megismerve pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat, például hitelt vagy számlavezetést ajánlanak számára.

A pénzintézeteknek már most biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik engedélyt adhassanak külső szolgáltatóknak a számlához való hozzáférésre: megismerhetik a számlaegyenleget, sőt akár a teljes számlatörténetet, de arra is lesz lehetőségük, hogy megbízásokat fogadjanak és kezeljenek.

Az ügyfél döntése lesz, hogy kivel oszt meg adatot, őt megkeresni pedig csak olyan szolgáltatók jogosultak, akik rendelkeznek a Magyar Nemzeti Bank engedélyével. Az Erste szakértői ennek kapcsán arra is figyelmeztetnek, hogy ezzel az ügyfelek kezébe került a kulcs, ők adhatnak hozzáférést a bankszámla adataikhoz, a biztonság megőrzése érdekében érdemes különös gondossággal eljárni ez ügyben.

Fintech: a bankok is felveszik a kesztyűt

Új pénzintézeti szolgáltatások, de leginkább új, egyszerű, személyre szabható online megoldások jöhetnek jövőre Magyarországon is - a teljesen online intézhető ügyletektől a megújult banki felületekig, amelyeken bonyolult menürendszerek helyett egy-két kattintással megköthetők a szerződések.

A bankok számára lehetőséget jelent, hogy elkészültek a kötelezően előírt fejlesztések jelentős részével (az azonnali fizetési rendszer, a PSD2-szabályozás, a nyílt bankolás és a kétszintű azonosítás, vagy az új díjszámítási rendszer), így a bankok fejlesztési kapacitásaikat most az újdonságok kidolgozására állíthatják rá.