A 2017 eleji nagy hideg komoly kihívásokat adott az energetikai cégeknek. A tavalyi év könnyebben indult?
Időjárási szempontból szerencsére nyugodtabb volt 2018 eleje, a portfóliónk is jól teljesített, nem volt semmilyen fennakadás. Ugyanakkor izgalmakat okozott, hogy januárban jelentősen megugrott a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árfolyama, amit az energetikai cégeknek be kellett árazniuk a költségeikbe, ami amellett, hogy okozott a szektornak némi veszteséget, a villamosenergia-árak emelkedését is magával hozta.
Lényegében az történt, amin az EU régóta dolgozik, hogy a CO2-kvóták árai úgymond szemmel láthatóak lettek, hiszen ezzel tudják támogatni, hogy a klímavédő technológiák előnyben legyenek a szennyezőkkel szemben. Ez kedvez a nukleáris és a megújuló energiának is, így végső soron nekünk is. Ennek a folyamatnak a része, hogy az ipari vállalatok számára is egyre világosabb, hogy az energiaköltség aligha lesz már kevesebb, így az energiahatékonyság és az egyre inkább versenyképesebb megújulók felé fordulnak.
Ez az igény megjelent az ALTEO-nál is?
Az óriáscégeknél idő, amíg eljutnak odáig, hogy stratégiai szövetségest keressenek az energetikában, de már hozzánk is érkeztek be telefonok, hogy visszatérhetnénk-e arra, amiről évekkel ezelőtt beszéltünk - hiszen az ma már kezd egyre aktuálisabbá válni.
A 2018-as legfontosabb mérföldkő azonban az volt, hogy ígéretünkhöz híven, a 2016-os részvénykibocsátásból származó tőkét befektettük, részben ez volt az önereje a mintegy 12 milliárd forintos befektetési programunknak. Már termel 6MW kapacitású napenergia, további 14 MW van kivitelezés alatt, miénk lett a Zugló-Therm Erőmű teljes tulajdonrésze, sok helyen - például Sopronban - jelentős hatásfok-növekedést értünk el korszerűsítésekkel, illetve elkészült a kutatás-fejlesztési projektünk energiatárolási része is. A 2019-es évre komoly kapacitások épülnek be a portfóliónkba, és remélhetőleg az idei év közepén már az összes beruházásunk termelni fog.
Ugyanakkor tavaly is több vállalkozási projektet adtunk át, például a MOL Petrolkémia Zrt.-nek is építettünk vízkezelő üzemet és kazánházat is, amellett, hogy kivitelezésben is elsősorban a saját erőműveinkre koncentráltunk.
Mi a következő lépés a tőkepiacon?
Tavaly a tőkepiaci tevékenységünket illetőn a legmeghatározóbb esemény az volt, hogy törzsrészvényeink átkerülhettek a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájába. Idén azonban bizonyos, hogy a tavalyi évnél aktívabbak leszünk a tőkepiacon.
Ez mit jelent?
Nagy valószínűséggel először kötvényoldalon fogunk elmozdulni. Van egy lejáró kötvényállományunk még idén, annál el kell döntenünk, hogy hogyan kezeljük azt optimálisan. Visszafizetjük, refinanszírozzuk, vagy több kötvényt bocsátunk ki, mint amennyi lejár - ezt az üzlet és a piacok, valamint továbbra is jelentős befektetési pipeline-unk finanszírozási igényei fogják meghatározni. Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy egy esetleges kötvénykibocsátást nem szükséges összekötni a lejárattal. Ez annyit jelent, hogy ha bármelyik üzletünk úgy állna, hogy annak megfinanszírozása érdekében érdemes lenne újabb kötvényeket kibocsátani, akkor ezt viszonylag gyorsan megtehetjük.
Zárt kibocsátást terveznek?
Elképzelhető, vannak stabil befektetőink, akikkel régóta üzleti kapcsolatban vagyunk, irányukban többször úgy tapasztaltuk, hogy gyorsan és költségkímélő módon, jól tud működni a zártkörű kötvénykibocsátás is, amit követően a papírokat be lehet vezetni még a tőzsdére is. Nekünk leginkább a kamat és a lejárat a fontos, a többi kérdésben rugalmasak tudunk lenni. Egy biztos: kötvényben mindenképpen jelentkezni fogunk az idén.
És a részvényoldalon?
Szeretnénk tovább építeni a tőkepiaci jelenlétünket, ám közben nagyon oda kell figyelni az eladósodottságra. Márpedig a kötvény eladósodottságot jelent, éppen ezért, ha több kötvényt bocsátunk ki, akkor idővel következnie kell a tőkebevonásnak is. Nem feltétlenül a következő kanyarban, de mondjuk egy éven belül. Tehát ez már inkább 2020.
A részvényaprózás bejött a cégnek?
Markánsan, jelentősen nőtt a forgalom. Kiderült ismét, hogy a kisbefektetőket máshogy kell megszólítani. Nemcsak árazásban, hanem abban is, hogyan kommunikálunk velük.
Akkor összességében elégedett a tavalyi évvel?
Igen, minden okunk megvan rá, hogy sikeresnek nevezzük a 2018-as évünket.
Nemrég Hulladékgazdálkodás divíziója is lett az ALTEO-nak. Miért volt erre szükség?
A hulladéknak sok energetikai vonatkozása van, amivel eddig is foglalkoztunk, hiszen van 2 depóniagáz motorunk Debrecenben, illetve egy biogázüzem irányítását is mi végezzük. Amikor közelebb mentünk a hulladékenergetikához tartozó területekhez, azt láttuk, hogy itt is akkor tudunk jól működni és igazán megbízható jövedelemre szert tenni, ha az értéklánc minél több területe van a mi kezünkben.
Mondhatnám, hogy kicsit ugyanazért lett az ALTEO-nak Hulladékgazdálkodás divíziója, mint anno gázkereskedelme - sok földgázerőművünk volt, ám ha csak tendereken vásároltuk volna a földgázt, akkor nem lehettünk volna biztosak benne, hogy jó áron jutunk hozzá.
Üzleti lehetőségként is fel lehet fogni: ha látjuk és értjük az egész értékláncot, akkor abból profitálhatunk is. Úgy gondoljuk, hogy a hulladékenergia önállóan forprofit tevékenység tudna lenni. A cél érdekében csatlakozott hozzánk Simon Anita, a terület komoly szakértője. Sokat várunk az új divíziótól, ha ettől már csak a meglévő befektetéseink jobban fognak működni, akkor már megérte. A Hulladékgazdálkodás Divízió pontosan illeszkedik az ALTEO stratégiájába, miszerint az üzletileg, környezetileg és társadalmilag is fenntartható gazdasági fejlődésben rejlő lehetőségekre koncentrálunk. Ugyanakkor elmondhatom, vannak már tervek a tarsolyunkban, amiről remélhetőleg hamarosan bejelentést tudunk tenni.
Ennek a divíziónak a felfuttatása lesz az idei év fő feladata?
Részben. Kétségtelenül ez az egyik fő irány, míg egy másik a németországi cégünk beindítása. A terveink szerint mindkét területen sikerül 2019-ben érdemi lépéseket tenni. Ezen kívül pedig folytatjuk, befejezzük a beruházásokat, a k+f projektünket, az új portfóliónknak el kell kezdenie termelni, új üzleteket kell kötni és ahogy korábban is említettem, mindezek finanszírozásáról is gondoskodnunk kell. Egy biztos: szép számmal lesznek érdemi bejelentéseink.
Említette, hogy fontos szakaszához érkezett az energiatárolási k+f-projektjük. Hol tart most a technológia?
Az utóbbi években pont azt látjuk az energiatárolók területén, mint anno a napenergiánál. Az árak rohamosan csökkennek - olyan is előfordult, hogy egy féléven belül háromszor változtak -, javulnak a mutatók és jönnek az új technológiák. Ma még majdnem minden lítiumalapú, ám ez hamarosan megváltozhat.
Az időjárásfüggő megújuló energiák esetében az a kihívás, hogy úgy termelnek, "ahogy akarnak", nem ahogy a fogyasztó szeretné. A tároló pont ennek a kettősségnek a feloldására jó: ha a rendszer túl sokat termel, akkor a plusz energia megy a tárolóba, ha pedig épp szükség lenne az energiára, de a rendszer nem termel, akkor kivesszük a tartalékot a tárolóból.
Ma ez azért nem terjedt még el lakossági körben, mert drága. De ahogy említettem, mennek lefelé az árak, ám egyelőre még így is csak a nagyobb projekteknél éri meg ilyeneket alkalmazni. Idővel, akár 10 éves távlatban azonban ez változni fog. Sokat jelenthet például az elektromos autók elterjedése, hiszen jó pár év múlva ezen járművek is működhetnek energiatárolóként, az otthoni smart energy rendszer részeként. Például 6 és 9 óra között, amikor drága a villany, hiszen mindenki ekkor főz, TV-zik, zuhanyozik, akkor az autó a tartalék energiájából segít a ház energiaszükségleteinek kielégítésében, majd éjfél után, amikor visszaesik a fogyasztás, a rendszer feltölti az autót, hogy reggel tudjuk használni.
Mi ezt a módszert már alkalmazzuk az erőműveinkkel. Negyedórás modellekben döntjük el, hogy a portfóliónk összes eleme - a KÁT-osok kivételével természetesen - hogyan termeljen. A döntés során mindenre odafigyelünk, a gáz- és hőárakra, a villanyenergia-helyzetre és akár a MAVIR döntéseire is. Ez nagyipari méret, de az elvek ugyanakkor megvannak a háztartásokra vonatkozóan is.
A cikk megjelenését az ALTEO Group támogatta.