A Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. fogalmazta meg, amely terveit és számításait tavaly elküldte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz (MBFSZ), azt kérve, hogy végezze el a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot.
A munka egy 44,23 négyzetkilométeres területen folyna, a Nagyirtás és a Rózsa-hegy kutatási zónában. A beadvány szerint a nagyirtáspusztai területen megkutatott ércvagyonban 1075,8 tonna termésarany és 909 tonna termésezüst van, míg Rózsabánya térségében 18,6 tonna arany és 98,85 tonna ezüst földtani vagyon vehető számba. Viszont a bányászati hatóság szerint némi aggályt is megfogalmaztak: A nagyirtáspusztai vagyonszámítást számolási hibásnak nevezte, és hiányolta az érces zónák térfogati paramétereinek forrását, Rózsabánya esetében pedig azt nehezményezte, hogy a kérelem nem tartalmazta a vagyonszámítás bemenő adatait - derül ki a cikkből.
Ahhoz azonban - a hatóság szerint -, hogy a vizsgálati területen az aranyra és ezüstre összesített 407 ezer tonna földtani és 326 ezer tonna kitermelhető ércet növelni lehessen, további kutatásra van szükség. Ennek megtervezésére a szolgálat által készített érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a koncessziós eljárás keretei között alapot ad. Jelen információk alapján egyelőre nem tervezhető meg a termelés.
A területen már a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet, geológiai és geofizikai megkutatottságának bőséges az irodalma, de most nincs rajta egyetlen hatályos érckutatási terület sem.