Letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kért az ügyész az aranyhamisítási ügyben és a záloghitelezési csalásban érintett Bíró Péterre - derült ki az első tárgyalási napon a Fővárosi Törvényszéken. Az 58 oldalas vádiratban részletezett, és több tízkilós nyomozati anyagokkal és vallomásokkal alátámasztott ügy részleteit lapunk 2015 nyarán írta meg elsőként.

Félszáz tanút idéz majd be a Fővárosi Törvényszék az aranyhamisítási per tárgyalására. A múlt hét pénteken tartott első tárgyalási napon azonban nem ez, hanem az érdektelenség jelentette a meglepetést. Az első becslések szerint 20-30 milliárd forintos károkozást feltételező ügyben érintett pénzintézetek és magánszemélyek száma és az általuk jelzett kárérték ugyanis jelentős mértékben csökkent. Becsléseink szerint mindössze 5-6 milliárd forintos polgári jogi igényt jelentethettek be a károsultak.

Kapcsolódó

Érdektelen bankok?

Főként a Bíró Péter vezette Lombard Zrt.-Kézizálog Kft cégcsoportot hitelező pénzintézetek "passzivitása" volt figyelemre méltó a pénteki tárgyaláson. Az érintett nyolc bank - amelyek összesen 22 milliárd forinttal hitelezték meg a Lombard-csoportot - egy része jelentősen csökkentette a korábban jelzett kárigényt, de volt olyan is, amely különböző hivatkozással be sem jelentett polgári jogi igényt. Ilyen volt az Unicredit, amelynek a vádirat szerint 700 millió forintos kárt okoztak, de a pénzintézet ezt a követelést 1,5 millió forintért engedményezte, vagyis kiszállt az ügyből. Ugyanígy járt el a K&H Bank, amely 1,5 milliárdos követelését adta el a Baranya Kredit Zrt.-nek. Az ügyben károsultként érintett Alba Takarék és a Széchenyi Bank felszámolás alatt áll, így érdemben már nem tudtak nyilatkozni. A Hujber Ottó egykori MSZP-közeli nagyvállalkozóhoz köthető, offshore székhelyű pénzintézet, a Loyal Bank képviselője is bejelentette, hogy a Loyal felszámolás alatt áll, ezért az ügyet "elengedik".

Kibogozhatatlan számsorok

A bírónő előtt a záloghitelezést finanszírozó bankok egymás után nyilatkoztak kárigényükről - ezek egyike sem egyezett meg azzal az összeggel, amely a vádiratban szerepel. A bankok által még 2015-ben becsült kárösszeg csökkenését magyarázhatja az, hogy időközben a zálogcég trezorjaiban őrzött tárgyak és egyéb vagyontárgyak értékesítéséből is befolyt összeg. A kárérték drasztikus csökkenésére azonban ez nem adhat magyarázatot, mert az arany, drágakő és ékszer eladásából a felszámolós sokat nem kasszírozhatott, hiszen ezek együttes értékét 1 milliárd forint körülire tartották, de még ennyiért nem sikerült ezeket értékesítenie a két felszámolónak (Cég-Révész Kft. és a Pénzügyi Stabilitási és Felszámolási Nonprofit Zrt.)

Hogy a követelések és károk miért redukálódtak, arra vélhetően a per során, a tanúmeghallgatások és szakvélemények elemzését követően derülhet fény. A vádlott védője azonban már jelezte: nem tartják követhetőnek és átláthatónak a zálogház trezorjaiban őrzött értékek eladását. Nem világos ugyanis, hogy a bankok egy része mennyiért adta el a számukra biztosítékként átadott értéktárgyakat.

Megszólalt a vádlott

Érdekes, hogy az első megközelítésben több tízmilliárdosra becsült kárérték miként csökkent ennek tizedére, miközben az elmúlt három évben semmi új fejlemény nem történt - így kommentálta Bíró Péter az ellene indított per első tárgyalási napját. Az aranyhamisítási és jelzálog botrány főszereplője mindeddig nem szólalt meg, de lapunknak kifejtette, hogy az általa vezetett Lombard-csoport vagyona szerinte elegendő fedezetet jelentett volna, vagyis minden károsultat ki tudott volna fizetni. Ez megítélése szerint különösen azért fontos, mert a kár megtérülése esetén büntetése korlátlan mértékben enyhíthető lett volna, hiszen büntetlen előéletű.

Magánszemély károsultak is vannak

A pénzintézetek mellett magánszemélyeket is érint az ügy. Egy részük a Lombard Bond elnevezésű, Frankfurtban kibocsátott kötvényt jegyzett és ezt bukta el, mások pedig naiv módon pénzt hiteleztek Bíró Péternek aranyfedezet mellett. Ez utóbbiról, vagyis az átadott aranytömbökről azonban kiderült, hogy trombitarézből készültek, a tömböket pedig otthonában öntötte aranytömbbé a vállalkozás egyes számú vezetője és tulajdonosa, akinek ügyvédje kompromisszumos javaslatot tett a tárgyalási nap végén. Védence bűnösségének elismerése ugyanis az új büntetőeljárási törvény szerint lehetőséget adna az egyezségkötésre a károsultakkal. Ezt a felvetést azonban az ügyész elutasította.

A bűnügy tárgyalásáról lapunk folyamatosan tudósít.