Újabb fejezettel gyarapodott 2015 egyik legnagyobb botránya: kiderült ugyanis, hogy szinte semmit sem érnek azok az ékszerek, amelyeket a Kézizálog Zrt. széfjeiben tároltak - értesült a Napi.hu. A vesztes oldalon a bankok állnak, amelyek így 21 milliárd forintnak mondhatnak búcsút, hiszen az értéktelen bizsuk értéke szinte nulla. Ez most a vizsgálatok végén derült ki.

A Napi.hu információi szerint az ügyben érintett bankok egy értékbecslővel és egy közjegyzővel vizsgáltatták át a széfekben levő ékszereket. A mérleg több bank szerint is lesújtó: az ott talált tárgyak együttes értéke még az értékbecslés díját sem fedezi. Az aranyhamisítással is gyanúsított cég, pontosabban annak tulajdonosa, Bíró Péter a jelek szerint az elmúlt években szinte a teljes magyarországi bankrendszert átverte, hiszen azok hitelezték meg a zálogcéget. A bankok most azt kénytelenek konstatálni, hogy az ékszer-,nemesfém- és drágakő-fedezet szinte semmit sem ér.

Több bank is ráfázott

Ahogy korábban megírtuk: az  utolsó, 2014-es mérleg szerint a CIB Banknak 5 milliárd, a Raiffeisennek 3,5 milliárd,az UniCreditnek 3,2 milliárdja ragadt be, de a K&H Bank is 2,5 milliárd, az OTP Bank 2,2 milliárd, a Sberbank 2 milliárd, a Commerzbank 1,6 milliárd, a Széchenyi Bank pedig mintegy félmilliárd forintos hitelt nyújtott. E pénzintézetek a Kézizálog Zrt. bedőlése után, február elején tartottak válságtanácskozást, ám értesüléseink szerint nem jutottak közös nevezőre arról, hogy mit kezdjenek a cég széfjeiben levő több ezer értéktárggyal.

Az MNB által kinevezett felügyeleti biztos "mennyiségi rovancsot" ugyan tartott - és e szerint "darabra" megvoltak az ékszerek - de értékbecslésbe sem ő, sem a finanszírozó pénzintézetek nem kezdtek. Ennek oka egyszerű: a készlet értékbecslése több mint 100 millió forintba került volna.

Mivel az értéktárban található "smukkokat" a biztos zárolta és egy értékmegőrző cég széfjeibe szállíttatta, idén január óta senki sem nyúlhatott a kincsekhez. Akkor a felügyeleti biztos még két lehetőséget látott a cég szanálására: vagy egy befektető átveszi az egész céget és annak készleteit - és a hitelállományt is -, vagy pedig a finanszírozó bankok elviszik a széfekből a fedezetként szolgáló tárgyakat és maguk értékesítik azokat. A Kézizálog Zrt. tevékenységi engedélyének májusi visszavonásáig azonban nem tűnt fel a színen befektetőjelölt, így megindult a felszámolás.

A Napi.hu információi szerint a bankok sokallták az értékbecslés költségeit, a nyomozást irányító szerveknek pedig nem volt pénzük a bűnügyi kár pontos felmérésére. Nem tudni, végül mi késztette a pénzintézeteket arra, hogy mégis elvégeztessék a vizsgálatokat, de azt végül idén ősszel elkezdték. Az első hírek még "biztatóak" voltak: az egyik érintett bank becslése szerint a "kincsek" a könyvekben szereplő érték 30 százalékát érték el. (A Figyelő  ugyanakkor már idén tavasszal mindössze 5 százalékos valós értéket prognosztizált - szintén banki forrásokra hivatkozva.) A most záruló vizsgálatok szerint azonban még rosszabbb a helyzet: a széfekben ugyanis aranytárgyak és briliánsok helyett rézgyűrűk és láncok, valamint csiszolt üvegtárgyak voltak, amelyek értéke a nullához közelít.

Nemcsak a bankok néztek nagyot

A milliárdos értékek köddé válása lapunk értesülései szerint a bankokat és az ügyészséget is megdöbbentette. A pénzintézeteket azért, mert korábban rendszeresen ellenőrizték a fedezetként szolgáló - és zálogjeggyel azonosítható - tárgyak meglétét. Sőt a rovancs nem csak darabra ment, de kirendelt értékbecslő is azonosította a véletlenszerűen kiválasztott tárgyakat. Szakmai körökben ugyanakkor már régóta beszélik, hogy a bankok által felkért értékbecslőről később kiderült: Bíró Péter alkalmazásában - is - állt.

Logikus magyarázat az értékek eltűnésére - vagy az ár rejtélyes átalakulására - így csak az lehet, hogy vagy a tárolás ideje alatt kicserélték azokat, vagy eleve hamis ékszereket és gyémántokat vettek zálogba. Mindkét eset a cég - és tulajdonosa - felelősségét veti fel. További kérdőjelek övezik a tárgyak esetleges kicserélésének módját is. Szakértők szerint ugyanis az eredetivel megegyező formájú ékszert ilyen tömegben nem lehet "házi barkácsolással" előállítani, ehhez speciális háttér és/vagy szervezet szükséges. Kérdés az is, hogy a sok ezer tárgy csereberéléséhez ki és milyen "háttértámogatást" nyújtott a Kézizálog tulajdonosának.

Üzemszerűen készítenek hamis aranytárgyakat

Kis ötvöscégek Magyarországon üzemszerűen állítanak elő hamis aranytárgyakat, így a gyakorlatban naponta lehet találkozni ólommal, vízzel vagy ezüsttel feltöltött aranytárgyakkal - mondta kérdésünkre egy záloghitelezési szakértő. Rónai Gábor szerint az aranytárgy zálogba vételéhez ellenőrizni kell az ötvözet finomságát és a fémjel meglétét, amely egyébként nem feltétele a zálogba vételnek. Az előbbi megállapítása néhány perces vizsgálatot igényel, az utóbbi nélkül viszont a tárgy további kereskedelmi forgalomra képtelen. A fémjelzésre Magyarországon kizárólag a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága (Nehiti) jogosult, és e hatóság határozza meg azt is, hogy a külföldi fémjelek közül melyeket lehet elfogadni itthon is. A szakember szerint a bankok csak olyan nemesfémtárgyat fogadhatnak el hitel fedezetként, amelyen megtalálható a fémjel. Amennyiben bármilyen gyanú merül fel a fémjel eredetiségével kapcsolatban, akkor a tárgyat be kell küldeni a Nehitihez további vizsgálatra.