Az eur-lex honlapon megjelent határozat a magyar jogszabályok ismertetésével indul. A közúti közlekedési törvény mondja ki, hogy a gépjárművek használatarányos díjért használhatják a közutakat, és ha ezt a kötelezettséget az üzembentartó, illetve a jármű használója megszegi, akkor 300 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot kell fizetnie. A kormány rendeletben konkretizálta a bírságot, amely járműkategóriánként 80 ezertől 165 ezer forintig terjed.
Az Euro-Team Kft. sofőrje 2014 szeptemberében - a meghibásodott GPS miatt - egy lejáróval később tért le az M5-ös autópályáról, mint amelyre az úthasználati díjat megfizette.
A túlfutás 5 kilométer volt az autópályán, ugyanakkor nem használta ki a párhuzamosan futó 5-ös számú útra megvásárolt díjat. Az autópályán további 324 forintot kellett volna fizetnie, míg a ki nem használt, de megfizetett díj 520 forint volt. Annak ellenére, hogy a közútkezelő járt jól, Budapest rendőfőkapitánya 165 ezer forintra bírságolta a céget.
A másik cég a Spirál-Gép Kft. volt, ennek a sofőrje az M35-ös autópályán hajtott túl egy lehajtón. Miután észlelte, hogy erre a szakaszra már nem fizetett, kiállt a leállósávba, és telefonon rendezte az 1597 forintos díjat. Ennek ellenére a büntetése 140 ezer forint lett.
Az ügyek a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elé kerültek, amely egyesítette azokat és előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól. A feltett három kérdés lényege az volt, hogy a magyar jog szerint kötelezően kiszabandó bírság arányos-e a szabálysértéssel?
Az Európai Bíróság úgy vélte, hogy a szabályszegés jellegétől és súlyától független, átalányösszegű bírság ellentétes az európai joggal (azzal az irányelvvel, amely a nehéz tehergépjárművek által, a használattal arányos útdíj megfizetését írja elő). Az arányosságnak megfelel ugyan az objektív szankció (ha a jogsértését bírságot kell fizetni), de a magyar bírság mértéke már nem arányos azzal. A szegedi bíróságnak ennek megfelelően kell döntenie.