A Központi Statisztikai Hivatal kétféle mutatóval méri a munkaerőpiacon a létszámot. Az egyik a foglalkoztatottak száma, amiben az összes alkalmazott, egyéni vállalkozó, munkát végző tulajdonos, segítő családtag benne van, mindenki, aki legalább egy órát dolgozott a mérési időszakban. Ez a legfontosabb létszámmutató, hiszen ebben minden boltban ügyködő foglalkoztatott benne van. A másik mutató a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál méri az alkalmazottak létszámát. Ez nyilván egy kisebb foglalkoztatotti körre kiterjedő adat - írja a blokkk.com.

A KSH legfrissebb adatai szerint egy fikarcnyit sem nőtt a kiskereskedelmi dolgozók létszáma 2016-ban az előző esztendőhöz képest, miközben a betöltetlen álláshelyek száma folyamatosan gyarapodott adat - írja a blokkk.com.

Kapcsolódó

A kereskedelemben foglalkoztatottak száma:

20122013201420152016
kiskereskedelem355 000348 000361 000369 000368 000
betöltetlen álláshelyek száma1 0371 3851 9583 1614 844
Forrás: Blokkk.com

Időközben kettős hatás érződik: egyrészt a vasárnapi nyitás is azért nagyobb létszámot igényelt volna, másrészt 2016. első félévében több mint kétezer bolt végleg bezárt. Igaz ugyanakkor, hogy mivel ezek kisboltok voltak, így nem sok lendületet kaphatott innen a létszám.

A korábbi években a foglalkoztatás szintje részben a kiskereskedelmi forgalom növekedésének, részben pedig - 2014-ben és 2015-ben - az online kasszák bevezetésének hatására emelkedett - az online kassza ugyanis nem csak a nyugtaadást, hanem a bejelentett foglalkoztatást is felfelé nyomta.

A nagyobbak jobban teljesítenek

A négy főnél nagyobb boltokban csekély mértékben emelkedett a létszám 2016-ban, de hát ennek a növekedési üteme 3 százalék alatt maradt. A fizikai dolgozóknál rosszabb a helyzet, mivel ott a növekedési ütem a 2 százalékhoz esik közelebb, nem a három százalékhoz.

Első pillantásra furcsa módon a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma csökkent az elmúlt időszakban, pedig a nagyáruházak őket keresik. Világszerte is megfigyelhető, hogy a hullámzó látogatottságú szolgáltatói területeken jelentős a részmunkaidős foglalkoztatás. Feltehetően a közepes és kisebb boltokban az alkalmazottaknak állt a zászló és kevesebb pénzért bizonyára nem szívesen részmunkaidőztek, ráadásul megtehették, hogy a munkaerőhiány közepette többet alkudozzanak a foglalkoztatásukról. A legtöbb bért fizető diszkontok azért még arra is ügyelnek, hogy náluk hat óra alatt is sokat lehessen keresni.

Mennyi az annyi?

2016-ban a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9 százalékos emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban.

Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

2017-ben a minimálbérek kötelező emelése minden bizonnyal megdobja a béreket, de az árakat is némileg és előreláthatóan lesznek boltbezárások is. A munkaerőhiány talán kevésbé lesz feszítő erejű, de még jó darabig kínozni fogja - nem csak - a boltokat. Ausztriában, Németországban három-négyszeres bért is fizetnek az eladóknak. Persze, nem akar mindenki ajtóstól rohanni a határnak, de további béremelés nélkül nehéz túlélni a munkaerőhiányt. Még jó néhány esztendeig - véli a blokkk.com.